Az, hogy valaki elmegy és sportból kiugrik a repülőből, és nem nyílik ki az ejtőernyője, mondhatnánk: szívás. Benne volt a pakliban a rizikó.
Jelen pillanatban úgy néz ki ez az oltás dolog, hogy egy rémesen veszélyes extrém sport, amit lassan nem valamiféle adrenalinos egzaltációban művelünk, hanem kényszerből. Az extrém sportban ott van, hogy a társunk, az élettársunk, a családunk nem ad elég értelmet az életnek, és meg kell tapasztalni a halálközeli élményt, hogy életünknek legyen valami fenköltebb értelme, mint mondjuk a párunkkal csak lenni egy helyiségben. Az élet önmagában az embernek sosem volt egy kihívás, hogy esetleg mást boldogítson, avagy netán saját kedvét lelve benne, másokat szolgáljon. Tudod, az a jézusi infantilizmus, hogy szeresd felebarátod, ahogy temagad szereted. Ma ez megváltozott, ma úgy gondoljuk, hogy a felebarátunk szeressen csak minket úgy ahogy vagyunk: tetőtől talpig egy gecik és ne várjon tőlünk semmit.
Visszatérve az oltásra, engem nem érdekelnek azok az egyedek, akik magától a vírustól félnek, és életüket féltve, akár halálos kimenetelű rizikót is bevállalnak, bízván a statisztikákban, hogy nem éppen mindenki bénul le, vagy képződik vérrög az agyában vagy mit tudom én, voltak akik megúszták enyhe három napos végnapos rosszúllétekkel, a saját pánikkal szemben nem tud mit kezdeni az ilyen, és bármit elfogad, csak ezt a pánikot szüntesse valami. Ezt valamennyire megértem.
A saját magától való félelemben az ember iszik, drogozik, bármit művel, csak ne féljen már. Ezt is megértem.
De nemcsak nem értem, hanem most már egyenesen megvetem azt az embert, aki hivatkozva a szociális életre, hogy beoltatja magát, mert hogy tudjon menni. Mert -aszongya- nem lehet, hogy ne mehess emiatt sehova. Hogy az se lehet, hogy akkor emiatt -csak emiatt- ne mehess például dolgozni. Egy percig sem gondolkodik el azon, hogy esetleg nem korrekt a dolog. Készpénznek veszi: menni akarsz, oltsad be magad. Törvény. Mit gondolsz, -mondja az ilyen- meg tudod változtatni a rendszert? És ezt szinte kéjelegve mondja, mint egy hithű rendszerbeli, vagy legalábbis olyan aki nem tud a rendszeren kívül boldogulni, hogy ez mindig is így volt: volt a rendszer és legfeljebb ellenszegülhetsz, kivetett leszel, bebörtönzött, de nem fogsz tudni boldogulni.
Ő bezzeg boldogul.
Ezek szerint nem bátor emberek vannak, akik az emberetelen rendszerek ellen harcolni mernek, hanem hülyék és okosok. A hülyék lázadnak, az okosok oltakoznak.
Én azt mondom, ha már nem merünk lázadni, emberi méltóságunkból mi maradt?
A patkányok azok akik rágnak a kanálisokban. A méltóságos ember szembe néz az ördögeivel, az ördögökkel és minimum harc közben hal meg. De nem egy rendszer jóvoltából.
Én azt vízionálom, hogy a Great Reset az most az ősszel megtörténik. Csupán azért fogják előrébb hozni, mert az oltakozási hajlam lankad, és félő nekik, hogy elszáll azon kevesek lelkesedése, akik jelenleg a kovidfasizmus vallásban szektatagok. Szerintem most, vagy soha lesz a great reset. És most lesz. Túl sok érdek van benne.
Ismétlem, leszarom, amíg az oltakozás egy vallásos jelenség, de mikor a hivatalos statisztikák fényében nyilvánvaló, hogy az egész kovid dolog egy gerjesztett hisztéria, egy világra törő puccs kísérlet, amiben konkrétan el lesznek választva a fanatikus hívek a szkeptikusoktól, na ez már áttörte az inger küszöbömet, mert ez a kurva világ nemcsak egyeseké, hanem mindenkié.
Én ezzel az írásommal akarok felzárkózni mint magán ember, senki semmiféle párt oldalán a kovidfasisztákkal szembeni harcba, hogy jelezzem, a kurva anyátokba! Nem fogadom el az oltáskényszert, és nem fogadom el a great reset erőszakos elfogadtatását!
Álláspontot vettem fel, a csütörtök esti társalgásos vitákat erről részemről lezárom.
Számomra ez a csatorna a hitelesség forrása:
https://odysee.com/@SzkeptikusKerekasztal:9
