A jutubos "A majdnem kulturális magazin" csatorna Discord oldalán jó kis beszélgetés alakult ki a tagjai közt, nem álltam meg, hogy ne szúrjak be én is egy két okosságot... Íme:
"Ami azt az egy az isten videót illeti, úgy ahogy van, mint zeneileg, mint tartalmilag egy nagy fos. Nincs rajta mit elemezni. Szerintem, aztán legyen másképp, ha nem jól mondom, ebben a fene nagy kultúrharcban meg kellene teremteni azt a narratívát, ami a celebekhez és az anticelebekhez képest leteszi a cselekvést az asztalra, ami az élő kultúra egyetlen formája.
Mióta ezeken a csatornákon kultúrharc képében semmi más nem történik, mint a celebek gúnyolása, egy anticeleb "kulturális" megmondásként, ami ebben a formában sosem fog megvilágosodni és sosem jut oda, hogy letegyen valamit az asztalra... Azért mondom, az ilyen fos videókkal, pláne politikailag túltápláltakkal nem érdemes elbaszni egy délutánt...
Általában a megmondások végén katarzisként elvárnám, hogy az antikultúrával szemben felállíttassék a mondjuk: vállalható és művelhető kultúra, mert így az embernek az az érzése, hogy a világ teljesen el van veszve, holott nincs, mert rengeteg ember a maga kis szánalmas létkörében műveli azt, de azzal senki nem foglalkozik.
Hiánynak érzem, hogy a megmondások mögött végül nincs más, mint a lehányt celeb, akiről én a kis művelő addig sem tudtam semmit, de ezek után már tudok. Sőt, kezdem azt látni, hogy tényleg nincs más, ha mérlegre teszem, hogy mi az internetes ajánlat. Ha Puzsér például legalább annyira feltálalná a bemutatható kultúrát, mint amennyire feltálalja az antikultúrát, én is, meg más is, akik csak magánerőből semmiféle bátorítással műveljük a magunk háza táján a cselekvést (mert hát ezt jelenti a kultúra), mernénk hangosabbak lenni.
De ugye, én is úgy vagyok, miután csinálok egy videós karácsonyos üdvözletet, ahol próbálok a magam módján kultúrát is hordozva üzenni, és értelmes ismerőseimnek elküldöm, egy kibaszott dögölj meg nem sok, de annyit nem böknek vissza, míg a nép gyereke, az egyszerű, piacról élő ember felderül és felhív és félórákat beszélünk. Szóval erről van szó, hogy talán pont azok, akik a kultúrát kéne mecénálják, pont azok, akik basznak rá, de jó nagyokat tudnak filózni arról, hogy nincs manapság kultúra.
Hát ezeknek a jövőben semmit nem küldök. És nem is fogok igyekezni nekik megfelelni. Éppen ezért a "Muzsibácsi kanálisa" jutubos sorozataimban felvállaltam a prolit és kulturális mémként mutatom be magam, hátha látva engem másoknak is megjön a kedve a sajátját bemutatni, ezennel felszínre hozni azt a művelt kultúrát, amiből elvégre minden nagy író inspirálódott.
Tudod, amikor az anticeleb diskurzust hallom, és közben Hamvas Béla idézetek mögé bújnak, meg mittudomén kik mögé, úgy érzem, hogy elsuhannak a cselekvés mellett, mintha nem akarnák belátni, hogy a kultúra lényege nem egy elit, egy gyíkfejű szuperokos társaság kiváltsága, hanem mindig is a kisemberek létterében valósult meg, általuk és nem felülről megmondások által.
Minden hatalmas regény pontosan azt mutatja be, hogy mennyire eredeti és őszinte kultúrát művel a gagyinak nézett parasztvilág, holott ezzel szemben mennyire képmutató a gazdagék, a kioskolázottak Bécsi keringős, aranyzsinóros felvágása.
Én akkor utáltam meg Hamvast és dobtam kukába mindenestől, amikor azt írta a népi vásártermékekről, hogy giccsek, melyeket nem világít át a művészet mozzanata. De nem hozott ő sem példát arra, hogy mi lenne az a cselekvés, melyet netán átvilágítana ez a fene nagy művészeti mozzanat?
Normális, Hamvasnak sem volt honnan tudnia mit jelentett a parasztnak a "giccses" faragást vagy fazakat művelni, mert ő is a Parnasszusokról köpött le nagy okosan. Ezek olyan elméleti világokban élnek, amelyeknek semmi közük sem az égiekhez, sem a földiekhez.
Na...csak héklizem magam, de ez kijött belőlem. Csináljátok csak a beszélgetős videókat, mert csak így lehet valahova kilyukadni. Nagyon jó, hogy elindult már egy folyamat ezzel a celebséggel szemben, de csak jelezni szeretném, hogy ne fejeződjön be a keresés velük."
