Nem
tudom hogyan írjak le egy „rólam” -féle bejegyzést, hisz rólam szól ez
az egész (néha engem is idegesítő) agymenés, amit ezzel a száradafa
„márkanévvel” illettem. Tudom, tudom, illene írnom egy pár szót
magamról, arról a magamról, aki noha szereti a szerszámait rendben
tartani, nemcsak a kalapácsok esnek ki a nyelekből, hanem az egész
gondolat és érzelmi világom egy nagy zagyvalék. Beteges
szorgalommal takarítom a műhelyemet, fogdosom az egereket és válogatom a
léceket. Nehéz nekem bármit is a tűzre vetni, de ha a családom
melegéről van szó, bevágom a bútort is a tűzbe.
Az
életemet nem tudtam sosem irányítani, leginkább a szükség vitt rá
dolgokra, az alkalmakkor nem került semmibe nekem igent mondani, már
csak azért is, mert a világ kincséért nem tudnék nemet mondani.
Így szépen menjetek vissza a főoldalra, és ha van türelmetek, kezdjétek elölről. Hátha megértitek....szeretettel Muzsi Attila...
Jé, ez én vagyok.
VálaszTörlésNé te mit írt rólam ez a Kati...:
VálaszTörlés"Líbuc Nagy Katalin2012. december 16. 21:41
Attila, számomra ez már akkor is megtiszteltetés, ha deszkát sem küldesz! :) Örülök, hogy így gondolod, mert nagyon gyakran elgondolkodtatsz, és inspirálsz. A gyakorlatias megközelítés nagyon fontos ahhoz, hogy az ember ne szálljon el.Horgony vagy, ami összeköt a földdel, és emlékeztet arra, hogy itt élünk, ebben a közegben, itt vágnak a húsunkba a megoldatlan problémáink. A lelked pedig szilárdan összekapcsolódik az éggel. :)"
Muzsi András, Muzsi (Deák) Ilona... egykor család majd fanyar emlék.
VálaszTörlésNagyapám volt, kemény életű.
Bandi ügyes volt, megtanított arra, mit ő a börtönben "szerzett", a fa szeretetét.
Örülök megtaláltam ezt a nyomot.
Egy agyonvénült rokon