Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

A hitben járás


Azt mondják, hogy az illuzionisták elterelik a figyelmet, így tévesztik meg a bambeszkodókat.
Egyre inkább gondolom, hogy tetten érem az új világrend illúziókeltését.
Ez a jó és a gonosz tudásának fája szerű világkép generálása például. Hogy folyton választás elé kényszerít a nemtom ki a nemtom mi.
Érthető, hogy pénzemberek, kik nem a holnaptól való aggodalom miatt hajtják a vagyonszerzést, hanem játékból, istenkedésből, cégeken keresztül manipulálnak. A gazdasági világ templomai a cégek, ezek a cégek meg különböző szektákként egy istent szolgálnak.
Ezek a cégek ott vannak mindenhol. Lobbiznak jobbról is balról is. Ugyanaz a tulaj két cégen keresztül agitál jobbról is balról is. Egy kézben van az atom energia is, a kőolaj is, meg a szélmalom is. A benzines autó és a villanyos autó is a kezében van. Ehhez kétség nem fér.

Amint a vallások az ökumenia jegyében mind egy istennek szolgálnak, úgy a pénz útja is mind egy istenhez vezetnek. A vallás és gazdaság ugyancsak egy kézbe fut. A választás lehetősége, hogy választhatunk a jó és rossz között, az csak egy illúzió.
Gyakorlatilag bármit csinálunk, ugyanazt a hatalmat szolgáljuk.

Most, hogy ez az öregedésem egyértelműsödik a mindenféle fizikai tünetemmel, fáradtság, egykedvűség, értelmetlenség, szomorúság, nincs kedvem semmihez, ama négy órás munka műszak után. Írásaim szanaszét a gépemen, stúdiómban ujjnyi pór, színes ceruzáim önmagukban bomlanak szét a fiókomban. Elektronikus projektjeim fa rönkökön vannak, mint egy sosem restaurált és rozsdázásra ítélt old mobil.
Én meg az ágyban fetrengek és sorozatokat nézek délután hosszakat.
Ez kész depresszió.
És bár kacagnék a sok sületlen favicceken, a sorozatok poénjain, melyek úgy jönnek becsomagolva, mint valami ártatlan, pajkos poénok, de úton-útfélen tetten érem az illuzionisták figyelem elterelését.
A politikai korrektség egy új erkölcsi normává fejlődött, de úgy, mint amikor egy vallató orrba-szájba ver, hogy ugye politikailag korrekt leszel holnaptól? Szádba rágja a hóhér, hogy mit higgyél és mit valljál. Meggyőz. És felébredsz, hogy a világ kincséért nem szeretnél senkit megsérteni, így ha bárki elefántnak gondolja magát, mert megteheti, te hagyod, hogy gondolja magát elefántnak, még nem is kuncoghatsz a gondolaton.

Szeretném azt mondani, hogy bezzeg ez a filmipar, hogy a gonosz illuzionisták a filmeken keresztül “nevelnek” minket minden marhaságra, mert a filmeken keresztül jut el hozzánk leghamarabb az új világ, gyűjtőneveként a New Age (de ez sem az aminek látszik) minden nevelésre kidolgozott kurzusa, de ez sem olyan egyszerű. Mert lehetnek, mint ahogy mindig is voltak az elnyomó rendszerekben igazságot megmondó emberek, a film iparban is lehetnek azért igazság kimondó üzenetek. Viszont, ha egy egy filmbe bepréselődik egy egy igazságmegmondás, jön a filmkritika és jól megmondja. Gyakorlatilag lejáratja a film mondanivalóját.

Bennem most már kialakult egy szűrő rendszer, amiről még nem tudom, hogy jó e vagy se, mert ugye ezt senkivel nem tudom megbeszélni. Mindenki túl okos ahhoz, hogy az én szintemen próbálja megérteni a látszat valóságot. Mindaddig amíg kihagytam Jézust a világképből, igyekeztem megtalálni az igazságot egyik vagy másik oldalon, azzal töltve a drága időt, hogy megértsem az érveket, nem láttam az összefüggéseket. De mivel nagyon belém programozódott ez a Jézus, mindvégig az agyamban és lelkemben citerázott hangja, hogy valami nem kóser. Túl egyszerűek, túl infantilisek az érvek, és bármi ami történik a világban és azt innen vagy onnan el kellene fogadni, az mind gyűlölet alapú. Tehát a szűrőm első alaptétele, hogy kiiktatni a gyűlöletet és akkor haddlám mit kapunk? Melyik nézet ad választ arra, hogy ha van két inged, az egyiket add annak akinek nincs? Melyik nézet pendül azon a húron, hogy felebarátodnak azt kívánd, amit magadnak kívánsz? Hát egyik sem! És innen kéne kiindulni.

A 2019-es Messiás film első látszatra fel tudja rendesen cseszni az ember agyát. Mi a francot keres egy hindu csávó messiásként? Aki a börtönben egész nap meditál? Össze vissza beszél Istenről, az ő elhívatásáról, jól összezavarja a vallásos embereket és az ateisták figyelmét sem hagyja érdektelenül. A hivatalos szervek, a CIA meg ezek cégfiókjai (fura mód zömében zsidó ügynökökből) fogalmazzák meg, miszerint a geopolitika átment a vallásos területekre és a háborúkat vallásos alapon vívják. És ezt használja fel a filmkritika alapul, hogy bezzeg a világ egy új megváltásban reménykedik, és a film ezt az üzenetet hozza. Hogy a hit, mely bár egy szánalmas, bagatell és lejárt lemez, mely recsegve szól és már nem élvezhető, de még egy aktív vágy az emberiségben, egy a szexnél is életbevágóbb szükséglet. És mert ugyebár az emberi eszmény a politikailag korrektségre váltotta fel a szeretet himnuszát, még arra is vállalkozik, hogy a bibliai Jézus státust átadja egy hindu csávónak.
És ez az a pillanat, ami eszembe juttatta Jézus mondását Jánosról: Mit látni mentetek a pusztába? Nádszálat e? Puha ruhába öltözött embert? Prófétát e?..
A film, minden kritikusi félremotyokálás mellett, erre a kérdésre választ ad. Nincs olyan, hogy ezeknek az istene, vagy azoknak az istene. Isten csak egy van. Mit néztek ebben a filmben, hogy egy hindu megértette Isten szándékát? Történetesen azt, hogy cselekedje azt amit érez? Mert ez a hindu messiás nem pattog, hogy ő és Isten egy, mint ahogy Jézus mondta magáról.
Sokszor felmerül a kérdés a film folyamán, hogy hol van az ember Isten előtt, és mi a célja az Élettel, mi a feladata az embernek? Kérdik ezt a messiást, möster, mit tegyünk? Mikor állsz fel egy kőre és osztod az igét? És visszakérdez: neked mit mondd Isten? Hulla csend... mert semmit.
Odamegy egy anyuka a rákos beteg kislányával, csodában reménykedik. Egy este elmegy mellette a messiás, a csaj iszik valamit egy üvegből, csak szemez a mösterrel, a möster tesz egy kérdő pillantást, hogy: igen? De a csaj nem mond semmit. A möster tovább megy. Nem tipikus? Várjuk a csodát, hogy megszólítson minket Isten, de legyen szíves lejönni a magasból. Erre mondta Jézus, amikor hittel furakodott hozzá a beteg ember, hogy a hite gyógyította meg, nem Ő. Aztán van egy jelenet, amikor az anyuka mégis (jó későre) megalázkodik és bekopog a Messiáshoz, hogy gyógyítsa meg a lányát. A pasas beengedi a gyermeket, csak ülnek szemben egy darabig, nem beszélnek egymáshoz, aztán elküldi a kislányt. A film vége fele, a kislány meghal. És van még egy két jelenet, ahol a jó meghal. Szoktuk mondani, hogy mindig a jók mennek el. Igen, mert azoknak nincs szükségük megváltásra, mert meg vannak váltva. Nincs szükségük kegyelemre, mert kegyelmezettek. A szülők persze ezt másképp értelmezik. Miért hagyta, hogy egy ártatlan gyermek meghaljon? Hát éppen ez az! Mi a francért élek én még? A kegyelem miatt? Mert szeret engem Isten? Dehogy! Azért, mert még fingom sincs miért élek. Azt hiszem, hogy Isten azért van, hogy én legyek. És ez az első hatalmas tévedése az embernek.

A Messiás film jön egy pár kérdés csomaggal, amire minden ember válaszolhat a maga módján.
Tényleg szükség van egy új megváltásra?
Ott a pusztában azt mondja azoknak, akiket első látszatra elbolondított, hogy vele tartsanak, hogy felejtsenek el mindent, amit eddig Istenről tudnak. És kövessék őt.
Ennek a kijelentésnek az értelmezését szeretném megtudni a film alkotóitól. Mert érdekes és egyben izgalmas is. Mert tény, hogy az emberiség félrérti Istent és rosszul hisz benne. Ez a vallások érdeme főleg. De mi alapon mondja, hogy őt kövessék? Ki Ő? Nem Isten, mondja is, hogy nem Isten, ő csak azt csinálja, amire Isten kéri. Tehát ha követendő, akkor nem istenként követendő, hanem emberként, aki tudja az utat. De az az ember, aki azért ment a pusztába, hogy csodatevő kegyeit elnyerje, megbotránkozik ezen a kijelentésen. Mert akkor ez ki? Nem is Isten? Elmarad a blekkfrájdéj?
Ezt én is megmondhatom, hogy ideje lenne mindent elfelejteni, amit Istenről tudunk. De nem kérek senkit fel arra, hogy kövessen, hogy netán tudnám az utat. Dehogy tudom. Keresem én is.

Szerintem, aztán tessenek pellengérre állítani, nem fogok ezen vitatkozni, a Messiás film nagyon is a helyére teszi a dolgokat, hacsak nem puha ruhába öltözött embert nézni mentünk ki a pusztába, és tényleg, őszintén keressük Istent. Legyőzvén a PC-nek látszó dolgokat, én sokat tanultam a filmből. Istennek és Jézusnak meg az emberiségnek egy olyan oldalát próbálja megfogalmazni, amire szentségtörésnek számít ma gondolni. De nem az!

Az új megváltás fogalmát a CIA hozza a filmben, nem a Messiás. A Messiást értelmező filmkritikusok legyintve gúnyolják az ember szánalmas hit éhségét. A bagatell területre próbálják vinni mondanivalóját, de ha az ember rászán pár órát, rájön, hogy egyáltalán nem bagatell dolgokról beszél, hanem igenis választás elé teszi az embert, hogy akkor mikor kezdi el komolyan venni a hitét, és nem csak hókuszpókuszol?
Elolvastam egy angol, egy román és egy magyar kritikát a filmről, meglepően kevés találatot ad a gugli, és mivel mondhatni majdnem betűig azonos a három nyelvű találat, kezd nem is annyira konteonak tűnni nekem ez a New Age lakberendezés alatt futó szekta irtózatos nyomulása.
És apropó lakberendezés. Ha megvesz a gyanútlan ember egy Elle Decoration féle lakberendező lapot, és mondjuk van harminc év a háta megett ilyen lakberendezési múlt, nem nehéz rájönni, hogy a mindenféle divat: öltözködés, lakberendezés, életmód, hitrendszer, tudat, a Guruk kezeiben vannak, akik diktátor módon alakítják az úgynevezett trendeket. És nem szükségeltetik hatalmas képzelőerő ahhoz, hogy ehhez a látszólag ártatlan fenghshuihoz hozzá kössük a gazdasági, illetve természetesen a politikai szálakat.
És itt jön a csavar: A New Age provokál, hogy vitatkozz vele, a saját területére hív, mert ott könnyebben megitatja veled a bájitalt, amitől lerészegedsz és onnan tovább piszmoghatod a lencséből a koszt, hogy mennyire egy elkúrt ember vagy és tudat átültetésre van szükséged, mert olyan szelencéjét nyitod ki az ismeretnek, amihez képest a woodoo kutya piculája. Onnan nincs visszaút.
Eszembe jut megint Jézus: “boldogok akik nem látnak és hisznek.”
Igen, Isten hit kérdése. Próbálja valaki megmagyarázni Istent és oda a boldogság.

Istennel élni olyan, mint a természetben járni és élvezni azt. Lehet elemezni, kiásni a gyökereket, hogy megértsük mi hogyan lett és mi értelme, de lehet élvezni is. Ez a hitben járás.