Muskócziról
már sokan elmondták, hogy egyszerűen nincs hova rakják. Nem
tudnak kiigazódni rajta.
Mert,
hogy jó gyerek, nem cibálja mások fülét, macskának se farkát,
de ha megmakacsolja magát, egy szó nem sok, de annyit sem lehet
belőle még harapó fogóval sem kihúzni.
Történt
egy iskolai napon, hogy Muskóczit Földrajzból feleltették és
megkérdezte tőle a Földrajz tanárnő, hogy mi a protuberancia?
Muskóczi
csak állt és nem mondott semmit.
-Na
mondjad Muskóczi, mit tudsz a protuberanciáról? - noszogatta a
tanárnő.
-...a
protuberencia.... - és itt elakadt Muskóczi, pedig bevetette esze
tokjának minden porcikáját, hátha ott leledzik valahol a válasz.
Megunván
a hosszadalmas keresést, a tanárnő újból megkérdezte:
-Naaa...,
mi a protuberancia? És nem a protuberencia!
A
padban ülő gyerekek közül, itt-ott felkuncogtak, felszabadulván
attól, hogy most nem ők vannak a felelés során.
-...a
protoberancia.... - így Muskóczi. És megint gondba merült, mert
sehogy sem tudott ennél tovább menni.
-Pro-tu-be-ran-ci-a!-
ejtette ki hangosan a tanárnő. - Mondjad szótagolva Muskóczi!
-...pro-ta-be-ran-ci-na...
-Nem
jó! Még egyszer!
-...pro-tibe-fran-cia...
Közben,
míg a társai már harsányan nevettek, Muskóczi elpirult. A
tanárnő látván a zavarodottságot Muskóczin, rátett egy
lapáttal a helyzetre, gondolta megszégyeníti ezt se füle se farka
Muskóczit, mert rádió szereléshez van esze, de a házi feladathoz
nincs.
-Na
mi van, Muskóczi? Kitört rajtad a protuberancia? Olyan piros vagy,
mint a Napkitörés!
-Ahhahaaaa...
ehhhehheee.... hihhihijjjj..... huhuhujjjjj.... -így a tömeg.
Muskóczi
meg csak állt ott kipirulva, megszégyenülve, és sokadszorra
csalódva társain, hogy képesek rajta nevetni.
Idővel
nemcsak a tanárok gúnyolódásait szokta meg, hanem az
osztálytársainak is.
Így
tanult meg Muskóczi inkább hallgatni, mert ha szólt is, mások
kinevették.
Azért
lett aztán az, hogy belőle soha egy szót nem tudtak kihúzni, így
nem is tudták hova tenni.
De
szó köztünk maradjon, hiába is próbálták volna Muskóczit
bárhova tenni, úgysem azt csinálta, mint amire bárki
számíthatott, vagy gondolt, hisz neki más rugóra jártak a
kerekei, ő például sosem firtatta az élettől, hogy mi a fene az
a protuberancia!
Muskóczi
lélekben mindig máshol utazott, sokszor úgy képzelte, mintha
hajóskapitány lenne a saját hajóján, ahol ő kormányoz, és ha
kell a fedélzetet is ő súrólja fel.
Mit
neki a protuberancia!?