A hit kérdését
feszegettem előbbi elmélkedésemben.
A menekültügy csak
körítés benne.
Azt vettem észre, hogy a
világ problémáira reagáló emberek két táborba szakadtak, van
az úgymond hagyományosok tábora, amibe belefér minden
romantikussá vált régi szarság is, illetve a liberálisok tábora,
amibe belefér a buzik házassága is. S akkor ha valaki valamelyik
ideológiának nem felel meg, egymást szapulják.
Ha van összeesküvés
elmélet, akkor az eszköze ez a megosztódás. De szerintem
bármilyen összeesküvőnek annyira a malmára hajtja a vizet az
öngerjedő társadalom, hogy csak kaszálni kell, dől a sok gyom
magától, nem kell ide egyéb rafinéria.
Magyarországon egy
specifikus, szörnyű gépezet indult be, aminek a csapágyzaja a
világon szétszórt magyarsághoz is kihallatszik, és látom a
csudát, mindenkinek így vagy úgy állást kell foglalni, mint a
szavazó fülkében: melyik rossz közül a legrosszabb.
Ez a csapda, mondom én.
Ez ama ördögi kelepce.
A kereszténységre
hivatkozó európai kultúra művelői féltik a sápadt arcúak
létformáját, noha istenre hivatkoznak, de isten hatalmában nem
hisznek.
A világiasságra
(hitetlenség) hivatkozók, akik Földben gondolkodnak, emberségből
nyitottabbak, mint az isten ihlette társadalom az emberi létet
sújtó problémákkal szemben.
Előttem ez a két világ
rajzolódik ki, biztos más szemszögből másképp látszik, de
mivel én egyik kezemmel Jézus kezét fognám, a másikkal a Földet,
az én látószögemben ez a két dolog ami a legfontosabb.
Blogom, bejegyzéseim
nagyjából ezt a két dolgot keresi, próbálja értelmezni,
összekapcsolni, megérteni.
Amit most ebben a menekült
ügyben (hisztéria) látok, az az, hogy a keresztény társadalom
mint annyiszor az életben újra bebizonyította, hogy Isten nevét
nem szűnik meg hiába az ajkára venni, mert valahányszor Istenre
kéne hagyatkozni, bálványszobrok féltése a legfőbb feladata.
Félti az úgymond istenre alapozott életformáját.
Azért írtam, hogy ebben
a kérdésben is talán az ima segít, ha mondjuk a világ
keresztényei őszintén Isten felé fordulnának tanácsért,
ötletért, hogy mi a teendő, elkerülendő a polgár illetve a
nemzetek háborúja.
Az a tény, hogy a
kereszténységre hivatkozva árad és gerjed a gyűlölet, ez
semmilyen megfontolásból nem egészséges, és messze nem jézusi.
Ezért írtam azt, hogy talán megért az ideje a hitnek. Hogy hinni
merjünk Istenben, aki nem tesz ránk nagyobb terhet, mint
elviselnénk. Ha már a kereszténységre hivatkozunk!
Mert engem nagyon
pozitívan érint a világias emberek hozzáállása, miszerint
őrizzük meg a Földet, a másik is ember. Keressünk megoldásokat.
Alternatívákat. És negatívan érint engem az istenre hivatkozók
kétségbeesett jajveszékelők hozzáállása. Nincs hogy ne lássam
a két különböző hozzáállást.
Üzenetem az, hogy a
kereszténység hite újból csődöt mondott. Mert ha hite lenne,
akkor égbe kiáltott szava nemcsak Istenre hatna, hanem az
elsötétült emberi agyakra is.
Azt nem firtatom, hogy mit
jelent az iszlám Európába való behatolása. De azon sem sokat
szörnyülködtünk, amikor a kereszténység istenre hivatkozva
kiirtotta az indiánokat s ukmukkfukk elvette földjét. Kölykökként
ellenségként nyírtuk a bunkó indiánokat a hős tehenész káuboj
figurákkal, ez volt a játék trend manapság visszasíró
gyermekkorunkban (noha szívem szerint mindig sajnáltam az
indiánokat és a nagy indián könyv által picit meg is szerettem
őket).
Biztos felhígul féltve őrzött nyugati kultúránk, ez nem kétséges, mint ahogy egyébként
is mindig hígulásban volt. Vagy inkább mondom úgy, hogy folytonos
átalakulásban.
De gondoljuk csak el azt a
helyzetet, amikor a százezer menekültet visszatoloncolod az európai
határhoz, mit fog erre szólni az otthon maradt milliárd nigger?
Abból lenne aztán kalamajka...
Hogy mi a megoldás? Nem
tudom.
Azért írtam, hogy
kezdetnek nem árt egy sort imádkozni, valahogy úgy, hogy a világ
összes Krisztus híve egyszerre kiáltson fel, kérvén az isteni
bölcsességet, s közben bűnvallást gyakorolva, miszerint nem hisz
Benne.
A hit kérdése az, hogy
Isten e isten, vagy nem. Van neki hatalma felettünk és a Világ
felett, vagy nincs?
Hogy mégsem lesz ilyen
megamegmozdulás, az azért van, mert mi lenne, ha mégis leszólna
Isten s nem tetszik az amit leszólna?
Szerintem itt van minden
problémára a válasz.
Így marad a kereszténység
csupán egy nyugati kultúra, nem pedig hit kérdése.
Én meg a hit kérdéseit
feszegetem...