Ebben
a bejegyzésben az „ezospiri” jelleg legfeljebb morzsaként
jelenik meg. Nem ajánlom azoknak, akik megváltásra áhítoznak.
Az
asztalos technikázik. Me' hétvége.
Főleg
magammal szemben akartam ezt a tisztánlátást, avagy a mikrofon
előfokos mítoszt megfejteni.
Főleg
a kezdő körökben -láttam ezt asztalos szinten is- nagyon
hajlamosak az emberek a cuccok misztifikálására. Persze ehhez
hozzájárulnak a „szakik” fennhéjázó stílusuk is, hogy:
mitttucc te zöldfülű, hogy mitől döglik a légy?
Még
a jártas ember is bele bele esik ezekbe a misztifikált nézetekbe.
Néha engem is elkap a szélkereke ennek a dolognak. Az igazság az,
hogy jó megbújni valami mögé. Amikor egy kliens erősködik, hogy
jobban tudja mint a szaki, akkor célszerűbb meghagyni hitében. A
profi dílerek ezeket fel is tudják használni a maguk hasznára,
hogy a kliens élelmes megfigyelőképességére, mint tűzre olajat
öntve felmagasztalja bölcs meglátásait, és ki más, mint ő az
aki ennek eleget tud tenni. És imigyen a kliens mintegy tükörben
csodálván magát meggyőződik a szaki felettébb misztikus
voltáról, mint aki direkt a frigyládából kapja az isteni Igét.
Mert
hát csoportokban próbálkoztam, hogy de uraim, a valóságban
mennyire nagyok a különbségek a mikrofon előerősítő fokozatok közt? Melyiket
vegyem? Persze, hogy egyértelműen a magasból leszóltak, hogy hát
mit is gondolok én, természetesen a minőség egyenesen arányos az
árával. Hogy ezek a belépő szintű cuccok természetesen
szemetek, gagyik. Azokkal aztán semmiképp. De semmiképp. Mert
hatalmasak a különbségek.
Hát
én ezen évek óta rágódom és eszem magam, mert hát bármit
felvenni először is kezdődik a mikrofonnal, aztán az előfokkal.
A „szakma” meg rendesen kiadta magából a tömény
miszticizmust. Ha rákérdeztél egy szakira, hogy de mitől jobb a
tízszer annyi, elkezdett görbékről és hercekről beszélni,
természetesen, hogy semmit se értsek. Mikor hallom a mixét, én
Botfül de genere Mintia nem hallok semmi különlegest.
Noha
tele van a jutub olcsó mikis, előfokos bemutatókkal, azok
valamiért nem akarnak hitelesek lenni, mert valószínű igazak.
Behringer miki előfok |
Sokadik
befektetésem eredménye egy kis lámpás mikrofon előfokozat,
melyre néhol a szakma is rábólintott, azzal az epés
megjegyzéssel, hogy az árához képest elég jó.
Erről
jut eszembe, hogy egy eléggé gethes román egyszer megjegyezte
rólam, hogy nagyon rendes ember vagyok, csak egy fogyatékosságom
van, hogy magyar vagyok. Az ilyen megnyilvánulás persze csak gethes
szinten szokott talajra találni, mert általában az értelmes román
sosem mondana ilyet. De valahogy ilyen ez a szakmai gethesség is,
hogy hát jónak jó, de olcsó. Na szóval.
Kaptam
egyet, gyanúsan olcsón árulta valaki, mivel nem volt nagy összeg,
belemásztam.
Nem
kellett csalódnom, vadi új a cucc, tökéletesen működik, habár
az első próba alkalmával beszartam, mert nagyon sercegett,
gondoltam ezért adta el, valami hibája van. De aztán -miután
többször tisztahiába szétszedtem- rájöttem, hogy én voltam a
balfasz, beállítás kérdése volt. Ez van, amikor egy cuccon sok a
gomb, a bütykös gondolkodású reszelt tenyér összegabalyodik
közöttük.
Audio-technika MB 5k dob mikrofonok és a Gretsch pergőm |
S
akkor jött a gondolat, hogy a legtisztább összehasonlítani a
meglévő három mikielőfokomat, hogy egy típusú mikrofonnal egy
forrást felvenni, jelen esetben a pergő dobomat, mert az a
legkényesebb része a felvételnek. Nosza ráirányítottam az
ugyancsak másodkézből vett Audio-technica MB 5k-s
dobmikrofonjaimból hármat a pergőmre, és mindegyikre rákötöttem
egy egy mikrofon előfokot. A Motu 828 mk II firewire hangkártyában
levőre, az Eurorack 2442 Fx-pro keverőben lévőre és az újdonsült
Behringer tube ultragain mic 200 miki előfokra. Az összest átvittem
a Motu hangkártyán keresztül a Cubase elements 8 virtuális keverő
pultomra és külön sávra vettem mindenik előfokot.
Be/Ki dB-ket lehet nézni rajta |
A
gain beállításokat próbáltam valamennyire egyformára tekerni,
szemre a kijelzők egyformák voltak. A mellékelt képen látszik a
bemeneti illetve a kimeneti jel erőssége. Nagyon kevés az eltérés.
Az a pár tizedes teljesen hanyagolható. Én mondom.
Direkt
nem csináltam semmiféle utólagos keverést. A jel természetessége
érdekelt engem, hogy már eleve hogy állnak hozzá a három
különböző generációjú mikrofon előfokok? Hogy most ezekre
miért mondják, hogy gagyik, nem egészen értem. -50 dB nél én
nem hallok zajt. Hogy most egy profi nem zajong -70 db-nél se... be
serious. Nincs olyan hangszigetelt terem, ahol akár a -30 dB zajt
érzékelni lehetne. Tehát ez nem érv. Mindegy.
A
képen látható, hogy a -0.3dB bemeneteli szintre lett egy -5dBes
jel. Általában ezeket a felvételeket normalizálni szoktam
használat előtt, -6dB-re, hogy könnyebb legyen a keverés, mert
maszterolás előtt az összhang (mix) -6 dB kéne legyen, hogy
lehessen a végső kimenetig a kompresszorokkal modernfülbiztossá
tenni. Tehát a felvétel az én meglátásom szerint tökéletes. A
hang rajz jele is szép. Öröm nézni.
Bárcsak
lett volna a Beatlesnek is ilyenje.
Simán,
semmiféle beavatkozással, lehallgatva a három felvételt,
esküszöm, hogy semmiféle különbséget nem hallok. Most vagy én
vagyok kevésbé ráhangolt, gyenge a fülem, vagy tényleg nincs a
három hang közt akkora különbség, ami konkrét és ne esetleges
filozófikus lenne.
Bárhogy
legyen, én megnyugodtam, hogy ezen a szinten ennél jobbat nem lehet
kihozni. Nekem legalábbis tökéletesen megfelel, és végre
megállapodhatok mikrofon előfokilag, hogy ami tőlem telt
megtettem. Nincs amiért felettébb áltassam magam, vagy
kacsintgassak más előfokok fele. Mondhatni ez a három cucc
legalább harminc évet ölel át az elektronikus cuccokéban, tehát
nincs értelme az elkövetkezendő ki tudja hány évre aggódni
előfokilag.
A Motu 828 mk II hangkártyám, a stúdióm lelke... |
Eurorack UB2442 Fx-Pro analog keverőm Csak a mikielőfokokat használom róla. |
Mikrofonilag
még azért szeretnék egy rendesebb tér mikrofon párat, az
úgynevezett overheadoknak, ami a cintányérokat veszi le főleg, de
nemcsak. Ezt is inkább a lelkem nyugalmának. Mert mikrofonilag is
volt egy kis pozitív csalódásom.
Egy
gitárpedál cserébe kaptam egy Shure sm 57-es mikit, hogy ideális
gitárkombót, pergő dobot felvenni vele. Ára kb annyi volt, mint
amennyiért vettem az öt mikrofonos audio-technika szettet. Elvártam
volna, hogy szebben „szóljon”. Nem tudom hogyan, de szebben. Hát
nagy volt a döbbenet, hogy semmivel, de semmivel nem szólt jobban,
mint az audio-technika. Jel erősség, dinamika, minden ugyanaz.
Mellesleg
a legjobb pergő hangot egy ugyancsak olcsó behringer térmikivel
vettem fel. Noha mindenki szent esküvel, szívre tett kézzel
fogadkozik, hogy a világ leggagyibb mikrofonja, nekem nagyon tetszik
ennek a pergőképe amit felvesz. Valószínű ízlések és pofonok
kérdése.
Ezt
a dilemmámat próbáltam egy kis videóba vágni, jutubos oldalamon
közzétettem. Valószínű mint hamis próféta leszek elkönyvelve.
De leszarom. Nincs nagy valószínűsége, hogy bárkit is érdekelne,
de én legalább letisztáztam magamnak.
A
videóba szándékosan nem vágtam öndicsőítő részeket,
próbáltam szárazon és egyszerűen feltárni az eredményt. Aztán
mindenki tegye hozzá a maga vallását.
Cubase Element 8 projekt ablak. |