Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

Nemernicus szalonna

Vannak munkák, melyeket örömmel végzek. És vannak munkák, amiket utálok. Például most csináltam egy Ikeás szekrényt. Nem azért utáltam ezt az Ikeás szekrényt elkészíteni, mert ikeás, hanem azért, mert megint csőbe húztam magam. (apropó na cső..)
A magam módján megvastagítottam az ikeás karcsúságokat, mert elvileg nem tudok olyan szerkezeteket kiadni a kezemből, amik szétesnek (apropó szétesett tablóráma...), ami már messze nem az az ikeás finomság a dezájn, de most nem ez a lényeg.
Jött ez a nemernicus szalonna, illetve ez egy összevont fogalom, mert ez a nemernicus szalonna áll abból, hogy vannak ezek a nemernicus natívok, a született alávalók, akik nem tudják inocentájukban, hogy miféle nemernicusok, azt hiszik, hogy valamiféle szent szerzetesek emberi kényszer zubbonyban, és nekik valamilyen isteni hatalmas küldetésből muszáj elszenvedni például a világi, földi, disznó asztalosok pancserságait, azaz ezek szerint kutyából mégis készülhet szalonna, így az ilyennek egyszerűen azt a nevet adtam, hogy nemernicus szalonna. Mert mit mind kelljen magyarázkodni, hogy ezek a nemernicus nativok tulajdonképpen kutyából lett szalonnák, nem, ők a nemernicus szalonnák. Nos, jött ez a nemernicus szalonna -egyik a sok közűl- és azt mondta, ha te olcsóbb vagy mint az ikea és persze jobban megcsinálod, nálad rendelek.
Én, a nativus balfasius for ever, büszkén azt mondtam, persze, hogy vagyok olyan macsó, hogy olcsóbb és jobb vagyok az ikeánál. Nem az a balfaszság bennem, hogy valóban az vagyok, hanem az, hogy én ebbe a játékba belementem.
No de mielőtt elkezdeném pszichonyálazni a dolgokat, azt még el kell mondjam, hogy természetesen késtem a határidővel, erre mikor látom a nemernicusz szalonna savanyú képét, mivel az egyezség úgy volt, hogy ő festi le a szekrényt, olcsóbban vállalom, azt mondtam neki nagybalfaszulag, hogy akkor a késedelem fejében le is festem.
Adta áldását és mikor meglett, még itt ott talált korrigálni való észrevennivalót, amit hozzám ragadt alázattal meg is valósítottam, mondván, a kliens akarata nekem parancs.
Tehát. Hogy mi ebben az egészben a cső?
Az egyik, ha te olcsóbb és jobb vagy mint az ikea. Me ha nem mi? Mész és megveszed az ikeától? A másik, hogy elfogadta egy jóérzésű embertől a leghallatlanabb uzsora kamatot, hogy lefestem ingyen, mert három hetet késtem. Hol is tartunk? Van itt Chirkisztánban egy majom asztalos, aki önként bevállal ilyen sorozatos megaláztatásokat. A dolog érdekessége, hogy kitől? Egy bankembertől? Nem. Egy zsidó uzsorástól? Nem. Egy szabadkőművestől? Nem. Még egy romántól sem. (de mit beszélek??).
Nem öcsém, egy magyartól. Egy senkitől. Egy paraszttól, aki nem azért paraszt, mert földet művel, hanem azért, mert alapjában műveletlen, de mivel olyan körökben járkál, ahol az intellektuális mívoltát csiklandozzák, azt hiszi magáról, hogy istenes küldetésben lebeg a sok hülye reménytelen, boldogtalan között. Egy magyartól, aki úgy érzi neki jár olcsón ikea bútor és neki dukál, hogy kamatba fessenek.
Persze nem az a balfasz, aki kér, hanem az, aki ad. Ez világos, és talán már ideje balfasziusz for everségemben erre rájönni.
Ha első, egyedi helyzet lenne, szégyenemben elhallgatnám ezt a nemernicusi esetet. De én itt egy sokkal nagyobb bajra jöttem rá. Arra jöttem rá (sorozatos balfaszságaim során), hogy tulajdonképpen mi, a magyar nemzet azért szenvedünk, kínlódunk, mert örökké rajtunk lógnak ezek a nemernicusz-cusz szalonnák és folyton zsarolnak, mi meg kisemberi jóérzésünkből eredően azt hisszük, hogy isteni jót cselekszünk, ami majd vissza fizetődik.
Hadd találjam ki: nem fizetődik vissza. Hanem megtörténhet a következő: elkeseredésében, hogy a szín, vagy a hangnem nem tetszik ennek a nemernicusnak, elmondja egy fináncosnak, hogy nem azért mondja, hogy adókedvezményt kapjon, csak civikus önszorgalomból, hogy ez és ez a disznó asztalos nem tépett számlát. És így a zsarolásos kör egy művészi formát ölt fel, melytől tök boldog tud lenni egy nemzet.
Mi a teendő? Sorompó előtt állunk. A fogyasztás az a vonat. A termelő az aki áll a sorompónál, hogy felemelkedjen, miután a fogyasztó elment. Ilyen a reláció a megrendelő és a termelő között. Kutyafuttás. De ha beteszem az én vastagított, elvégre ikeához semmi köze szekrényemet egy üzletházba és azt megvilágítom ilyen aranyszínű spot lámpákkal, mikor ez a nemernicusz szalonna bemegy, eltátja a száját, és mindegy, hogy vesz vagy sem -inkább nem- de térdre kényszerül. Mert ott nem a balfasz mesterrel beszél, akinek a cipő orráig sem érne fel, hanem egy mosolygós idióta, de szép lábú hölggyel, aki nem tud csak igennel vagy nemmel bólogatni és mű körmeivel lovettát számolni.
De mondom én ezt ennek, mondom annak, kik hasonló helyzetben vagyunk, csak néznek rám mint a birka. Hogy de minek is akarom én ezt az üzletet, ha így is van megrendelő? Te balfasz, mondom, hát azt akarod, hogy a te gyereked is ugyanezt csinálja? Hogy itt a sötétben a praktikeri papír ajtókkal konkuráljon? Hogy örökké feketézzen? Azért mert te bunkó paraszt nem érted mire kell az üzlet? Mert a te bunkó agyaddal nem tudod felfogni, hogy sokkal nagyobbak az esélyek, ha kidobod magad a placcra? Mert ki a faszom tudja, látja a te munkádat, ha nem ezek a nemernicusz szalonnák? Mert az igazi piac az nem megy rendelni. Az megveszi a készt. És nem azt kell nézni, hogy ott lenn Bukarestben van egy Ikea, ami lefedi a piacot, hanem azt, hogy van egy Ikea, amely megadja a hangot.
Lassan én is kezdem hinni, hogy mi magyarok genetikailag alattvalók vagyunk, szolganépek, nem tudunk csak meghajolni és minden jöttment nemernicusznak bókolni. Miért? Mert nála van az a rongyos néhány százas.
Há bassza meg a százasait. És basszátok meg az ilyen etalonokat, akik a társadalmunk élén járnak és disznó, geci asztalosokat ilyen csendesen zsarolnak...