Szerencse dolga

Nincs a srác tizennyóc, és már a zsebében a pakk szivar. Ez nem ma kezdett el szivarozni. Mint az én cukrom, nem mai eredetű.
Egyesek szerint nem jó elmélázni a múltba, sem túl sokat aggódni a jövő miatt. Az én életem nem valami pörgős élet. Igaz mind teszek veszek, sokat szöszmötölök, míg fogható, vihető bútor lesz egy szekér fából. Jelentéktelen dolog, amely kitölti időmet. Mivel főnököm nincs, munkámat aránylag önfeledten tudom végezni. Így kalandozok a múltba vagy a jövőbe. Gyakorolva a jelent.
Visszapörgettem az eseményeket fejben, és kikövetkeztettem, hogy a hízásom és a cukiságom nagyjából összefüggnek. A kolozsvári stresszes vállalkozási korszak, amikor megfogtam minden munkát, reggeltől estig lótottam-futottam. Ettem amit tudtam, ittam amit kaptam. Volt egészség, volt erő, ki gondolt a jövőre? Csak a munka menjen.
Ha más ilyen rohanó kényszervállalkozóval találkoztam, nem azt kérdeztük egymástól, hogy vagy egészségileg, jézusilag meddig jutottál, hanem hogy van e munkád?
Apám kifogta a felemelkedéses időszakom görcsös próbálkozásait és szokta cseszni az agyamat s lelkemet, hogy ez nem ama jézusos életforma és a pénzhajsza beszippant magába. Aggódott lelkem üdvösségéért. Igazat adtam neki akkor is, ma is, de jól jött a pénz, ha vittem nekik, az öregeknek, mert a nyugdíj kevés volt az élethez. Életük végéig segítettem nekik, szüleimnek, hogyne, hisz sosem tagadtak ki, akkor is ha voltak nézet eltéréseink.
A család nem feltétlenül a felhőtlen, mennyei perödájsz, de egy igen jó felület az alázat, a kiegyezés, a megértés művészetének a gyakorlására. Nem kell mindenben egyezni, olyan ez, mint egy nagyon letisztult, igazi hajlam a tárgyalásra. Ahol a feleknek nincs kiút, csak a kiegyezés. Ha nincs kiegyezés, omlik az ország és széthordják mások, ha van kiegyezés, legalább megmaradnak a romok.

Mellettem felnőtt két három srác, kik velem futottak lótottak, sokszor nekik több jutott mint nekem. Mégis, mára nekem több maradt, mint nekik.
Kezdték a pakk cigikkel, aztán a felesekkel, és hogy a triumvirátusban csorba ne legyen, végezték a pókergépekkel. Családjuk összeomlott vagy nincs, nem engedi őket sem a múlt, sem a jelen, sem a jövő kiemelkedni.
Bármennyire közhelyes, de ebbe is belevérzett a szívem. Én vettem a szerszámot, lízingeltem a gépet, fizettem a kamatokat, tákoltam a Dácsiákat, ők elfüstölték, elitták részüket.
S akkor nézem ezt a srácot, nincs tizennyóc, de a pakk cigi a zsebében.
A szeretet mely nyelvén mondjam el neki, hogy borzasztó rossz úton jár? Eddig sem tudtam senkinek se megmagyarázni, hogy mire megy ki az ember élete kezdve a pakk cigivel. Bármit mondanék, csak ellenkezést szülne benne.

A fiam, elemi iskolás korában, mint a megannyi kérődző barom társai, ő is rágózott. Mert a trend követelte. Rágni feszt mint egy patkány. Aztán ötödik osztályban a biológia tanárja elmondta egyszerű szavakkal, hogy a rágózás hogyan okoz hosszú távon gyomorfekélyt és milyen fájdalmakkal jár az. A fiam instant abba hagyta a rágózást. És elmondta nekem is, hogy a rágózás miért nem jó.
Elgondoltam, hogy mennyire jó lenne, ha ilyen stílusban tanítanák a helyes táplálkozást is. Mert az a biosz tanár talált egy képletet, amivel le tudja nyűgözni a gyerekeket. A fiam imádja a biosz órákat, azt mondja tiszta klab a biosz óra. Én meg örökké utáltam a biosz órákat. Nekünk nem magyaráztak gyomorfekélyről biosz órákon, nem voltak klabok azok az órák.

Az Élet könyvének lehet ám egy jó hosszú és mindent kimerítő tartalomjegyzéke, ha az embernek nincsenek meg a fő koordinátái, hogy mit is kell keressen benne, nem fogja megtalálni benne az életet mentő vagy hosszabbító fejezeteket.

Azt mondják az embernek kell azért a szerencse is. Kell biza. De ha elmegy melletted és észre sem veszed a szerencsét, nem az Élet a hibás.
Még szerencse, hogy nem estem össze valahol, felturbózott cukor és zsír szintemmel bármikor szívrohamot kaphattam volna. Az utolsó pillanatban megjött az az eszem, ami nem volt az elmúlt húsz évben és elmentem vizsgálatra. Így vezetett rá az én Biosz Tanárom arra, hogy életmód és táplálkozás mód váltásra van szükségem. Pedig nem sokan múlik ez a változtatás, de ha az ember csak kérődzik mint a marha és a szerencsére nem figyel fel, minden hiába.


Hiába. Szerencsés fickó vagyok. Again...