Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

Amikor nem gondolkodom...

Ilyen nincs. Mindig gondolkodom. Munka közben, evés közben, alvás közben. Mindig. De ez nem gátol meg abban, hogy mást is csináljak.
Ezek azok a tönkrement akkus kis csavarozó gépek. Képmutató lennék, ha azt mondanám, hogy a természet és ózon réteg megmentése végett nem dobtam tűzre őket. Mert ennél sokkal több káros anyagot dobtam tűzre, mint például egy rakás laminált pozdorjás bútort, mert ingyen sem akarták elvinni, nekem meg nem volt mit a tűzbe aprítani. Amikor a fiúkat elküldtem, rájöttem, hogy egy régi kézi fúrógépem maradt csak, a legelsők között, egy kőkorszaki Kress cucc, de megvan asszem több mint tíz éve és ahány földhözvágást kibírt az a gép, csoda, hogy még mindig szolgál, mert azóta rengeteg más ilyen fúrógépet tönkre tettünk. 
Volt ez a Rika, a hátsó bérlő, vett egy új aksit, azt mondta jön a tél, nem segítek neki lecserélni az aksit az autójánál? Lecseréltem, kérdeztem mit csinál a régivel? Azt mondta semmit. Elkértem, ide adta. Rákötöttem a két aksis csavarozót és volt egy ilyen akármilyen töltőm, fogalmam sincs honnan maradt meg. Rákötöttem azt is, gyönyörűen működik a találmány, nagyon büszke vagyok rá. Szereléskor jó, ha kéznél van három ilyen kézi fúrógép, mert ha euró csavarokkal illesztek, annak két féle előfúrás kell és egy becsavarozó fej. Kényelmetlen állandóan cserélni hol a fúró szárakat, hol a csavarozó fejet. Igaz a kábelekbe néha belebotlok vagy lerántom velük az asztalról a cuccokat, de azért igyekszem.
A szerelő asztalomhoz csavaroztam ezt az apámtól visszamaradt komputeres kezelő blokkot, mely megvan asszem legalább húsz éves. Régi román villany szerelékek, azóta több más nagyon márkás cuccot el kellett hajítsak, mert vagy nem érintkeztek jól, vagy eltört a dobozuk. Ezek mindent kibírnak.  Olyanok ez, mint amikor azt mondtuk na a Csáuseszku korszak nem jó, aztán jött rosszabb, az Ilieszku, aztán azt mondtuk ez az Ilieszku sem jó, jött más. Az se volt jó. Aztán ma van ez a Böszeszku, ez sem jó. Sokan nosztalgiáznak a Csauseszkuval, azt mondják az jobb volt. Én azt mondom az se volt jó, de ezek a régi Csauseszku áramos dolgok még mindig jobbak, mint a híres nyugati cuccok.
A téli vakációban ki szoktunk menni a parkba a fiammal. Ott lehet tekerni a Mekdonáldzból kispórolt pénzből vett bicajjal. Jó érzés volt a fiamnak zsír új bicajt venni, mert más az, amikor mész és válogatsz, és más az, amikor ledolgozás végett rád sóznak egy akármilyen szar bicajt, ami tele lehet olyan csilivili dolgokkal, amik a fiam szerint lányosak. Azt mondta erre a bicajára, hogy faja, meg klapa, meg menő, mert vastag a gumija, két féke is van, meg van öt sebessége. Azt mondta a fiam, hogy jók ezek a Kínaiak, jó bicajokat gyártanak. Mikor vettük a bicajt, kiderült, hogy éppen 15 százalékos árengedményt adtak rá, mert napok óta egy bicajt sem adtak el, így meg tudtuk ünnepelni a dolgot egy egy jó bűnös csízburgeres Happy meallal a Mekkdonáldzban, amiben játék is van. Itt a parkban kérdezte a fiam, hogy az a szobor ott ki? Emineszku, mondom neki. Há mi? Ebben az országban mindenki eszku? Kérdezte a fiam. Nevettünk egyet. Ő meg tekerte tovább. Én meg büszkén néztem utána, hogy lám magától is látja a lényeget, nem kell tölcsérrel tölteni a fejébe.
Legújabban igyekszem a bogokat vendég dugóval eltüntetni. Nem szeretik az emberek a fenyőn a bogokat. Így azt mondják fasza. Nem vitatkozom velük. Az én véleményem az, hogy így nem fasza. De mindig annak van igaza, aki leteszi a lóvét, nem? Olyan ez, mint a színészek. Nagyon szépen el tudják játszani a nyomorultat, a jó fejt, az igazságost, a nem konvencióst, a lezser embert, az igaz hívőt, a forradalmárt, a gondolkodót, a szerelmest, a lázadót, a gondolkodót, de az életükben olyan szánalmasan sznobok, hogy rémes. Ilyen a modern kliens is, kell neki hagyományos bútor, de göcsmentes fából. Ezen nincs mit vitatkozni. Dugom hűségesen a dugókat.
A legózás azért jó találmány, mert sokmindent össze lehet rakni belőlük. És mindig egy egy új játéknak felel meg. Van hogy a fiammal együtt legózunk egyet. Órákig alkotunk. Az a feladat, hogy minél több anyagot felhasználjunk egy egy találmányon. Én éppen egy ilyen hippi mega motort eszkabáltam, amire azt mondta a fiam, hogy menő, de szükségét érezte, hogy átalakítson rajta dolgokat, amit nem elleneztem. Aztán órákig el tud játszani velük. Kiharcoltam anyunál, hogy amikor jön a nagy porszívózás napja, akkor ne szedjünk hisztérikusan össze minden játékot a földről, hanem egyszer felporszívózom az egyik szőnyeget, átrakjuk rá a játékokat, és kész. Mert mindig amikor úgymond anyai szemmel a játékokat a helyére tettük, anya ebben nem ért egyet, de az én megfigyelésekre alapozott véleményem az, hogy elszáll a játszás lelke. Mert a porszívózást követő napokban a fiamnak nincs kedve semmihez. Mert a szoba tele játékokkal az nem rendetlenség, hanem egy nagyon jól kigondolt és rendszerezett játszótér. Ahol a Legó nemzetség, a Bakugannal, a Baybladeval és a Toystoryval meg Szkubidubiékkal nagyon jól elférnek, még akkor is, ha néha egymás ellen csatáznak.
Na de jött a hó. meg hóvihar. Helyenként nyolcvan centire fújta a szél a havat. És pont oda, ahol az autókkal ki lehet menni. Jó ez a csarnoktanyás élet, de most vettem észre, hogy az úri élet komoly áldozatot igényel, mert több mint száz métert nekem egyedül kellet a havat ellapátolni. Csak néztek, hogy folyik a taknyom a sebes lapátolástól. De a szomszédaimnak jó volt úgy is. Azt mondták úgyis visszahull amit ellapátolok. Meg aztán egyszer csak eljön a tavasz. Ühüm. Ezen sem vitatkozom. Nem vitatkozom én senkivel. Békés ember vagyok én. Néha itt elrittyentem magam a blogomban. De csak ennyi baja legyen az emberiségnek, én mondom.
A fiam viszont jobban örvend ennek a hónak. Rájöttem, hogy amióta megvan még ekkora havat nem látott. Életében először szánkázta ki magát. Sajnos nem nagyon tudja mit jelent szánkázni, mert egyszerűen nem volt arra érdemes hóhullás az elmúlt hét évben. A hógolyózás is élmény számára. Valójában nekem is tetszik ez a nagy hó, minden derékfájásom ellenére. Néha hiányzik nekem a kolozsvári, bükki erős levegő, a hegyi víz íze, de ha a lakókra és zsúfoltságra gondolok, megelégszem a palackozott vízzel és az emlékekkel. Mérlegre téve a dolgokat jobb itt csürkefalván. Meg aztán Csürkefalva magyarságára nézve is jó, velünk hirtelen megnőtt a csürkefalvi bloggerek száma. Ki gondolná, hogy a gugli earthban böngészve a mező közepén egy csarnok negyedben található egy regisztrált magyar blogger? Gondolom hogy pofára eshet egy ilyen böngésző.
Ottó már nem hív. Pedig már nincs sok és befejezem a konyha bútorját. Már én sem magyarázkodom, hogy miért haladok lassan. Az éjjel aludtam egyben öt és fél órát. Hajnali háromkor megébredtem, teljesen felfrissülve, mondja a feleségem, cseszd meg a kandallódat, mert fél óránként kell rakni rá a fát. Tudom, mondtam neki, mert két éve ezt teszem. Jaj, hogy bírod, kérdezte. Úgy, hogy zombi vagyok.
Sebaj. Kaptam egy pozitív impulzust. Annyi ideje felhívott valaki, egy csaj, hogy varrodája van, és eladnék neki egy csarnokrészt részletfizetéssel? Jöjjön, tárgyaljunk, mondtam neki.  Nem fog jönni, mert éreztem, hogy csak eljátszadozott a gondolattal, hogy mivel úgyis bért fizet a helyért, ahol most van, azzal a kiadással megveheti a sajátját. Erről beszélek mióta. Mert én is jól járnék. Jönne öt ilyen csóresz, akik részletre megvesznek egy egy részt, a fűnyírás gondjától is megszabadulnék, meg nem utolsó sorban az adósságaimat is rendezném, meg még mindig maradna annyi hely, hogy a műhelyem mellett bérbe adhatok még egy ilyen minimál nyugdíj feléért is, ami az öreg napjaimra mennyei mannának számíthatnak majd.