Nagyon úgy néz ki, hogy az emberiség lassan mindenféle ellenállás nélkül elfogadja ezt a birkamód életet. Nem gúnyolódásból írom ezt, hanem úgy érzem az emberiség belefáradt az örökös harcba és ha kontrolláltan is, de nyugodtabban szeretne élni.
Ezt ígéri ez az új "reszetált" világkép, de félek olyan lesz mint az az őrült mondta a filmben: aki nem hoz hasznot, a kukába vele. Valami nekem azt súgja, hogy nem a trógerek fognak égni, hanem az alkotók, a művészek, stb, akik ugye nem igazán tudnak mindent monetizálni.
Konkrétan tanácstalan vagyok, hisz ezelőtt 30 évvel, amikor nekifogtam asztalos vállalkozásomnak, többen is szerettek volna műhelyemben dolgozni, de nem volt elég munka ahhoz, mára a műhelyemben csak egyedül vagyok, csoszogok betegen, lehurbolva a gépek közt, senki nem akar asztalos lenni, holott rengeteg a munka és mostanság elég jól is fizetnék, de valamiért kényelmesebbnek tűnik a nyugati palánta ültetés.
Személyes meglátásom az, hogy azért mennek ki sokan külföldre dolgozni, mert ott megfelelően motiválják a rabszolgát, meg ott az embernek nincs mit vesztenie, hajt mint az őrült, de itthon a negyedét sem dolgozná le annak amit ott. Én is megtapasztaltam azt a hajtást, és rájöttem, ha itthon én is úgy hajtanék mint kint, megkeresném ugyanazt a pénzt.
Tehát itt nem a pénz feltétlenül a hajtóerő, hanem az, hogy a fejlett kapitalista rendszer valahogy úgy tudja "verni" a munkásait, hogy az mint egy bedrogozott önkéntesen hajt.
Na ezt a mai világ a tökélyre viszi, aki benn lesz, az vagy hajt, vagy kuka.
A rabságnak is megvannak a "szépségei", csak eleget kell ülni a "cellában".
Az új világban nem két szakember fog egymással versenyezni, hanem a robot az emberrel. Kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik nem szálnak be ebbe a hajszába?
Az világos, hogy az okos társadalom mire megy, de mi lesz velünk, a butákkal?
