A Möster

A Möster a Mesterről:
Szeretem ezt a fiút. Figyeljétek meg milyen szeretettel beszél Jézusról. Akinek erős a mája, nézze meg többször. Próféta beszél belőle.

A nyolcadik nap

-Atyám..
-Mi van?
-Én vagyok.
-Mit akarsz?
-Csak kérdezni szeretnék valamit.
-Még van pofád?
-Nincs. Pont azért....Mondd meg kérlek, miért adtad ki az örökség rám eső részét? Tudtad, hogy eltékozlom. Ezt akartad?
-A másik miért nem tékozolta el?
-Amikor elküldtél a marhákkal és a szolgákkal, nem találtam kiadó földet, ahol legelhessenek, ahol sátrainkat felhúzhattuk volna. Szomjan és éhen döglöttek a barmok, a szolgáink kiraboltak és éjnek idején elhagytak engem és a családomat.
-Ki kérte, hogy elmenj itthonról?
-Ezt szeretném én is megtudni, miből fakadt ki a vitánk? Ki provokálta ki ezt a helyzetet? Elfogadtam az öcsém elsőszülöttségi jogát, hogy kedvedben járjak, ő meg mindkettőnket átvert és berángatott minket ebbe a vitába, mint Robert De Niro a „farok csóválja a kutyát” filmben, emlékszel?
-Tudod miért szeretem őt?
-Nem.
-Mert ahonnan elvesz egy aranyat kettőt tesz vissza.
-Értem.Igazad van. Én erre nem vagyok képes.
-Nem. Te csak arra vagy képes, hogy eltékozold a mások fáradalmait.
-Nem tudok semmilyen mentséget felhozni érdekemben.
-Őszintén, nem is érdekel.
-Még egy dolgot szeretnék kérdezni.
-...
-Azt mondtad a Föld egy sziget lesz. A boldogság szigete, ahol az emberek felebaráti szeretetben fognak élni. Lám nekem jutottak a sivatagok, egy forrás nélkül kicsaptál oda. Az öcsémé lett a legjobb termőföld, uralma alá hajtottad az életet adó vizeket. Mégis eljött hozzám, hogy a sivatagot is a magáévá tegye.
-Mert talán megérdemli. És mert talán a sivatagban is életet fog fakasztani, ott, ahol te nem voltál képes.
-Atyám.
-Mit akarsz még?
-A Föld belsejében levő gazdagságot kinek szánod?
-Mióta vonja felelősségre az agyagedény a csinálóját?
-Bocsánat, csak nem értek valamit. A tőzsdén láttam, hogy árverezed a Föld belsejében rejlő kincseket. Félre ne érts, nem kellenek nekem. Viszont azt látom, hogy az öcsémnek sem szánod odaadni.
-Még élek, nem?
-Igen.
-Amíg élek semmi közöd hozzá, hogy mit csinálok a vagyonommal.
-Ebben is igazad van. De akkor mi van a szigettel? Én eltékozoltam a tálentumokat. Az öcsém kamatoztatta. Te mit csinálsz Atyám? Eladod? És lelépsz a haszonnal együtt?
-Nem a te dolgod, hogy mibe fektetem a saját vagyonomat. Én hoztam létre a Földet, jogom van hozzá, hogy úgy szabjam, ahogy akarom.
-Igazad van Atyám. Nem is kételkedek igazságodban. Csak akkor mi lesz a tékozló fiú esetével?
-Nem jöttél még rá?
-Mire Atyám?
-Amit akartam bebizonyítottam az eljövendőnek. A tékozló fiú esete már csak egy példázat. Egy a sok közül.
-Az én személyem ezek szerint egy kolaterális veszteség? Egy kísérleti áldozat?
-Nem vagy az első, sem az utolsó.
-Tán többször fogod ezt reprodukálni az emberi történelemben?
-Miért ne? Isten vagyok.
-Mit akarsz bebizonyítani? Kinek?
.........(kapcsolat hirtelen megszakad, a vonal néma marad).
És leszála az est a nyolcadik napra is.