Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

A mester, a szolga és az ökológia.

A szolga, ha szobatiszta és mindig haptákban áll, a mesternek mindig van valami hozzáfűzni valója. Egyrészt azért, mert a mesternek mindig baszogathatnéka van, van ebben egy adag olyan, hogy ha nem baszogathatja ki a napi adagját, boldogtalan. Ezért az okos szolga mindig meghagyja ezt a rést a mesternek, hogy legyen egy oka, amiért pattogjon. Jó, ha erre előre gondol és kitalál mindig valami jó baszogathatnivalót. Az a leghülyébb szolga, aki mindig előre kitalálja a mester gondolatát és előre elvégzi azt, amit a mester csak kigondolt, mert ezzel a mester gondolatvilágát kavarja össze és személyiség zavarba kergeti őt és a vége csak az, hogy a szolga lesz megint valamiért baszogatva. Komplikált. Így vagyok én ezzel a zsüliennel. Nem rossz ember, de abból él, hogy másokat átver. Ő egy ilyen csendes zsaroló. Tudja, hogy előbb utóbb az ember rászorúl. Mert ő barát a másik ilyen magafajta csendes, rendesember zsarolóval és ezek a békés egyébként nagyon keresztény emberek mind mind a szolgák keze munkájából élnek. Azért a szolgák kezemunkájából, mert a szolgák a szolgaságnak a lelkével vannak felkenve. És az Úristen is úgy teremtette ezt a világot, hogy legyenek barmok és pásztorok. És a pásztorok nagyon ritka esetben nem goromba parasztok, viszont mindig de mindig levágják a barmot. Előbb utóbb. Ezzel kell élni, és az a fasza szolga, aki tud élni egy ilyen daganattal is egy életen át. Ilyen, hogy a birkák szabadsága, még rémálomnak is rossz. Mert nincs ilyen, hogy a szabad birkák népe. Ez hülyeség. Aki ilyennel biztatja a birkákat az ilyen zsülien fajta. Aki ennek a dumának, hogy demokrácia, hogy kereszténység bedől, az nem más mint maga a barom. A vágnivaló barom. Így kerek ez a világ. Így van értelme mindennek. A többi az mind vers, mind dal, egy soselessz állapotról.
Nem siettem el ezt az aranyárnyalatú tölgyszínű ajtó lakkozását, mert jó, hogy mondtam én zsüliennek, hogy szerdán beszereljük, de szerdán nem hívott, hogy baszogasson érte. Csak ma mert felhívni, csütörtökön. Mert tudja, hogy teljesen szolga nem vagyok, ilyen rángatózó birka vagyok, aki rángat egyet egyet a láncain és fúj, ha baszogatják. Szerdából lesz péntek. Mert mindegy, hogy szerdán vagy pénteken nem ad semmi lóvét. De ezt nem mondhatom meg neki, hogy anyádpicsája, mert a szolgaságban én sokkal kisebb vagyok nála. Ő felettébb van nálamnál. Mert neki se könnyű. Ő is egy szolga, egy birka, aki felfele kell nézzen és felfele kell neki is okos, bölcs vágnivaló birkának lenni. Mert nehogy valaki azt képzelje, ha azt a gyönyörűséges Enyát látja és hallgatja énekelni azon a mennyei hangon és angyali átéléssel, hogy neki nincsenek ilyen problémái és neki a nyugdíja százban biztosítva van. A mester és a szolga viszony ez magától az Istentől jön. Azt mondja a bíbel, hogy az emberek közti szövetség az abban áll, hogy ketten kiegyeznek. Az Isten szövetsége meg abban áll, hogy ő ajánlja fel és ő határozza meg a feltételeket. Punktum. A felek közti kiegyezéses menet csak slave to slave működik, nem master & slave között.
Hogy mi köze ehhez az ökológiának? Megmondom. Az a köze, hogy nem lehet egy vas nélkül fogadni az új évet. Mert egyrészt illik enni is közben. És az ételt nem adják testvéri (brother) alapon. Habár nagyon közelinek látom azt az időt, amikor testvéri alapon fogják egymásnak kínálni az élelmet a szolgák, mert a mesterek nagyon le lesznek vadulva, és nem lesz még a látszata sem ennek a szép istenes demokráciának s akkor a szolga mesterálmából engedni fog, mert rájön, hogy egyedüli szövetségese csakis egy másik szolgalelkű birka lehet majd. De addig még sok láncot kell kiöntsenek a drótgyárban. Mint ilyen előkommunista megérzésű szolga átgondoltam, hogy valójában mi fontosabb? Hogy elvegye más azokat a fém bútor alkatrészeket előbb vagy utóbb, vagy élvezzem annak hasznát én és a családom még ma? A kilátások belátások arra vezettek, hogy mintsem a rozsda egye meg vagy a rablók vigyék el, beadom újrahasznosítás végett a vasasba. Innen az ökológia. A még jó, de régi hűtőszekrényt nem vették be. Azt mondták szedjem szét és vigyem be csak a fém részeit. Otthagytam, azt mondtam, adják oda valakinek. A többi kétszázötven kilót bevették. Mutattam a vasas néninek, a drága sarkokat, a drága fiókvezetőket, fém asztallábakat, bizonygattam, hogy zsír újak, de már annyit tettem vettem őket, hogy nálam lejárt a szavatossági idejük. Örvendett nekik a néni. Én is örvendtem, hogy egymásnak kölcsönösen jót csináltunk. Ez az ökológia. A körforgás. A szimbiózis. Amikor egymásnak jót teszünk. Nem az a szimbiózis, amikor a mester leszarja a szolgát. Amikor a mester egyoldalúan ajánl szövetséget. Megteheti, de az még nem az. Az lön zsarolás.
És ha jól megnézem, van még egy száz kiló felesleges vasam megannyi csavar és hiábavaló fémalkatrészek formájában. Amik egy gazdasági bummos világban még jók lennének, de ez majd egy másik ciklus végén. Azt én nem érem meg. Azért jó a felesleges terheket leadni még most. Az újév első napjaiban biztos meglesz, mert addig kitart az a pénz.
Hogy milyen furcsa ez az élet. Néha az az érzésem, hogy röhög rajtunk a sors. A feleségem cége ahol dolgozik, egy zsír új opel corsát adtak neki szolgálati autóként. Több a havi fizetése, mint nekem a múltévi teljes évi jövedelmem, ami alig ütötte meg a havi háromszáz lej átlagot (úgyhogy Kornélia ne sírj a te négysáz lejeddel), amiből soha ebben a büdös életben még használt opel korszát sem vehetek, nem zsírújat. Elgondoltam, hogy mi lenne, ha én éppen egy ilyen multinál lennék ilyen okos és hűséges szolga, még ha átmenetileg is de jó lenne egy ilyen opel korszában jönni menni dolgozni. Mert mit nyertem én a vadbirka státusommal? Hogy nem csak egy főnököm van a ki baszogasson, hanem minden hülye idióta picsa is baszogathat, akinek nem elég az arany az aranyárnyalatú tölgyszínben. És jaj ember, tele s tele van a világ ilyen szabadon futkosó őrült bolonddal. Kik fizetni sem szeretnek s finnyásak is. És talán nagymamámnak igaza volt, a lúzerség ragályos és gyógyíthatatlan.
Hogy lehetne ezzel az élettel egy közös megállapodást kötni? Hogy jó legyen neki is, nekem is, mindenkinek? Becszó hajlandó lennék egy kis cumizást is megtanulni, mert ezt sem lehet sokáig művelni, amit én művelek. Előbb utóbb térdeim megroggyannak, kolbász lesz belőlem is.
Ha addig nem találkozunk, boldog új évet kívánok mindenkinek.