Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

Lerázva az isteneket

Nem tudom, honnan vannak bennem is ezek az eleve ellenkezések? Mert például Cseri Kálmán prédikációi nekem még így félpogánynak is enyhíti a fülei viszketését, amíg erre a Billy Grahamra első percben rámondtam, hogy egy szélhámos. Ezekkel a dolgokkal nálam nincs mit kezdeni, legfeljebb megragadott kövekkel lehet engem visszahajigálni, amint e véleményezésem is holmi megragadott kő dobálózások.
Mert az első egy fakó tekintetű, Bachos tempóban, csendben de határozottan lépkedő dallamot dúdoló, nincs benne szenzáció, nem is ígér kilencedik egeket, míg a másik az amerikai álom megtestesítője, a ragyogó mennybenéző, ki tálcán ígéri a mennyországot, még ma, leszállított áron. Mondom ezt mint Amerika rajongó.
Ceci néni irodája
Azon filóztam itt magamban, hogy vajon mi a jó? Valakinek a te mennyei hatalmadat visszafogva szürke emberként, banális tettekkel segítesz azzal ami őt boldoggá teszi, vagy az a jó, ha te filozofikusan az egekbe szállsz, megragadod a csillagokat, s mint ragyogó ékszereket mutogatod az arra nem kíváncsiaknak? Mert az elsőhöz a te silányságod is sok, a te félmunkád is elég mások boldogulásához, míg a második esetben ketté is szakadhatsz a mindenhatóságban, mégsem lesznek tőle általad boldogabbá.
Ez is Ceci nénié
Mert vegyem csak ezt az asztalosságot. A fejlődésben mi a lényeg? Minél precízebben, minél precízebb gépekkel s anyagokkal alkoss mások által meg nem értett, nem értékelt művészeti alkotásokat, vagy azzal ami van, örvendeztess meg valakit akár egy műbútor, műfa íróasztallal?
Mert ugyan Cseri Kálmán prédikálhatott szolidságról, csendes istenhitben, fizetve volt mindenképpen, mint pap. Én hiába prédikálom a fa bútor szépségét, hasznát, ha az drága, megfizethetetlen, senki nem fizet érte. De lelkesedhetnék akár mint Billy Graham a fa bútorért, senki nem rajongana értem. Mert nem azt akarom adni, amit kérnek. Mert kitaláltam én egy igazság félét s azt mind akarom legyúrni a világ torkán. Holott mindig mást kérnek tőlem. Például ilyen műbútorokat.
Dávid szobája
Mert ez nekem a bajom, hogy ellenkezem. De mért? Miért ellenkezem? Mitől rossz ez a műbútor? Pedig olyan jól tudom csinálni. És szeretik az emberek. Azt mondják, lám haladtál szakmailag. Látszik a fejlődés. Nézd azokat a szép műanyag szürke ezüst tölgy erezeteket, alumínium fényű gumírozott élzárással. Gyönyörű azúrkék gyermekbútor, mintha a tengerpartra emlékeztetne. Mi a bajom ezekkel az emberi álmokkal? Mi a bajom az istenes álmokkal?
Ez is a Dávid szobájában van
Mert mi a jó? A boldogság, vagy az igazság? Az igazság pallosával védekezem a boldogság ellen? Vagy az igazság kardjával netán éppen a boldogságot ütöm agyon?
Ezen marketingileg is érdemes nekem elgondolkodni.
Ha már az isteneket is leráztam magamról.