Olvasom egy pár blogban, hogy nők, anyák valamelyest lelkiismeret furdalások közepette vallják be töredelmesen, hogy szeretik a házi munkát, és valahogy ha meg lehetne ezt nekik bocsátani.
Igen, mert ti férfiak semmibe veszitek a házi munkát, szokták mondani a nők. Beleértve a feleségem is. Mindig próbálom mondani neki, hogy valahogy engem vegyen ki ebből a lajstromból, mert én nem az a férfi vagyok, aki a házi munkát így látom. Az is biztos, hogy a Föld férfi lakosságához képest szám szerint nem is létezek, valószínű ezért vesződik el szerény véleményem a statisztikákban.
Vitathatatlan tény, hogy a világ változik. Némelyeknek rossz irányban, némelyeknek jó irányban. Például a házi munka egy nagyon hasznos dolog lesz. Pótolni fogja a hiányzó bevételt. És biza lesz olyan, hogy biztosnak vélt karrierek, szakmák elvesznek, és a házi munka új lehetőségeket fog hozni magával. Mert elképzelem, hogy az a harcias nő, aki mindenhol túlkiabálta a népet egy tökéletes háziasszony is tud lenni. Persze, jön majd egy kis három négy éves letargia, de az élet néha nagyon szépen alakítja a dolgokat.