Fing shui


Azt mondja a kínai, hogy ha ebben az életben boldogtalan vagy, ne búsulj, majd egy másikban boldogabb leszel. Ez így fasza. Tökéletesen beleillik Gandhinak abba a mondásába, hogy: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." Az ember amikor hirtelen megvilágosodik, úgy érzi, hogy na most aztán lesz ebből egy szép utazás, egy jó kis ujjá születés. Ezek az utazások ideje talán attól is függenek, hogy az ember egyáltalán mit keres? Mert ha minden áron meg akar valamit érteni, anélkül, hogy a saját igazság érzetét is belevesse, csak egyszerűen elfogadni azt amit neki mutatnak, akkor sokat el lehet bambulni ezeken az utakon. Nekem ez a hindu -féle buddhista utazás a tegnaptól máig tartott. Mert miután meguntam a gyümölcs fáim simogatását, hogy be szép, meg milyen fasza a madarak csicsergése, a határon látom, amint hat vagy hét kutya eszeveszetten kergetnek egy alacsonyan repülő szerencsétlen fácánt. Még az a kis kutya is kullogott a falka után, amelyiknek semmi esélye sem volt elkapni azt a fácán madarat. Ki tudja milyen reinkarnálódott kínai bölcsesség vezérelte a futamát? Ebben a zen-es állapotban elgondoltam, hogy vajon az a menekülő fácán, milyen fengsujos görbéket követ? Most ebben a pillanatban hogy éli meg a: "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz." -t? Ahogy elnéztem a levadult kutyafalkát, nem igazán véltem bennük felfedezni holmi békességre hajlandóságot. És itt akadtam el. Mert az rendben van, hogy a kertemet alakíthatom a kedvem és buksztárcám szerint. De mit kéne magamon elkövessek, hogy az ellenségem ne rohanjon utánam eszeveszetten? És mit kéne magamon alakítanom, hogy ne érezzem a fenyegetettséget? Mert mit akarok én látni a világban? Hogy magyar embertársaim megelégszenek azzal, amijük van és nem kell nekik az, ami az enyém. Hogy ne nézzen le engem az én magyar embertársam azért, mert ilyen kétbalkezes matató vagyok és noha a tékozló fiú szerepét kaptam az életben, nem azt várom, hogy levágják nekem a legszebb birkát. Ne vágják le, ne sajnálják tőlem, mert nem megyek haza mindaddig, amíg csak azért várnak haza, hogy tönkre verjenek, hogy elvegyék mindenemet. Hát ezt nem tudom, hogyan változtassam meg magamban? Az ilyen változtatás csak egyféleképpen lehetséges, ha alacsonyan repülök, mint az a fácán madár. Ha pakolok és megyek. És mindent itt hagyok, hogy felprédálják.
Vettem azt a fáradságot, hogy elolvastam ennek a Gandhinak a wikipédiás változatát. Mert érdekelt, hogy aki ilyent mond, mint ez a „vedd ki a szemedből a gerendát...” mit pakol az asztalra? Mert az ilyen messiásokkal én megjártam párszor. Mindjárt ami a szemembe akadt, hogy elég hamar létre tudta hozni az életében azokat a változtatásokat, amilyennek akarta a világot. Neki már gyermeke volt, amikor a magunkfajta a pattanásait kenegette vagy inkább önkezűleg segített magán. Aztán jogot sem akárhol valamilyen indiai kóceráj egyetemen végezte, hanem Londonban. És így tovább. Neki legfőbb gondja talán a cserepes fák metszése volt. Sejtettem én, hogy egy űzött, egy adósságokkal tele ember nem találhatott ki ilyen mondást, ami egyértelműen arra utal, hogy itt a lélekről van szó, nem az életről. Az élet az, amikor a kutyák űzik a fácánt. A lélek az, amikor ávéznak a boltíves, visszhangzó templomokban. Amikor az ember a saját visszhangján gyönyörködik, eszébe juthatnak ilyen gondolatok. Hogy legyél te a változás. Hát legyél te a változás. Ne kívánd a másét. De hát nem kívántam. Nem én kívánom a másét, hanem más kívánja az enyémet. Vajon kinek van olyan mondása, amitől az ellenség békében hagy? Mert ha az ellenség olvassa azt, hogy "Magad legyél a változás, amit a világban látni akarsz," ez neki egyértelmű. Azt akarom látni a világban, - mondja ő - hogy a másik java is az enyém. És ki legyen a változás? Hát ő. És változtat. Megy és elveszi. Gandhi mondta. Az isten mondta. Nekem hiába mondja Gandhi. Mit tudok én változtatni? Lőjem le a pasast? Meneküljek el? Miféle változtatás ez?
Lám lám. Nem nekem valók az ilyen spirituális elmélkedések. Ezek jók az ilyen Hamvas klubokban. Hangzatos hindu meg buddhista zagyvaságok, ilyen keresztény zagyvaságok társra találása. Jó kis görög mitológiával fűszerezve, hogy komolynak és érthetetlennek hangozzék. Mert minél zavarosabb, minél misztikusabb valami, annál komolyabbnak hiszik.
Azért is válasszák szét a lelkit, a szellemit a testitől, mert azt mondják, hogy az albérlet kérdése, a bankrészlet kérdése nem az élet legfőbb kérdése. A lelki dolgok, a szellemi dolgok az élet legfőbb kérdései. A tőzsde, a valuta ingadozás, a kamat, az uzsora, a zsarolás, a parancskiosztás, azok csak eszközök. A szentlélek bank csak eszköz. A nagy spirituális messiások kezében fontos és nélkülözhetetlen szent eszközök, a kisemberek kezében a Sátán szerszáma. Add meg a császárnak azt ami őt illeti, és add meg az istennek, illetve a földi helytartóinak azt ami az övék és menj békével. És igazuk van. Mehetsz békével. Mert ha nem adod meg mindenkinek ami jár, nem fogsz békével menni.
Csak hát eme szolgák közt is van olyan, aki megelégszik azzal amije van és van olyan, aki nem elégszik meg azzal amije van. És akkor istenileg felhatalmazva érzi magát, hogy elvegye a másiktól. És az isten nem ellenkezik. Sem földi isten, sem égi isten.
Hát nem ezt a világot akarom én látni. Már többször leírtam, hogy mit akarok én látni.