Holnap nem ér rá...

http://karolynagy.wordpress.com/
Leírom én hogy látom.Már az első osztályban kezdte mondani a fiam, hogy ez az Ervin mind idegesíti, kötekedik vele. És Erik is idegesíti, mert örökké kiabál a fülébe és úgy csinál, mint egy hülye gyerek.
Hiba numeró egy. Hogy nem azonnal reagáltam le a dolgot. Azt hittem egy csirke dolog, ami magától megoldódik. Hogy ilyenek a gyerekek, játszanak. Hiba kettő, a gyerekek nem ilyenek, hogy csak játszanak. Igenis komolyan vesznek mindent. Hiba nummer három, nem vettem komolyan.
Két hete mondja a torna tanárnéni, hogy a fiamat reklamálta a Mihály anyukája, hogy kékre rúgta a lábát. Hogy ne vegyem elő a fiamat, mert megbeszéli ő vele. Jó, akkor nem vettem elő, de jól megfészkelődött a dolog az agyamban. Mert nem így ismerem a fiamat, aki verekedik. Sőt. Vasárnap azt láttam, hogy a fiam át akarta venni a Mihály hátizsákját és protezsálta a srácot, ráhagyott mindent. Azt megjegyeztem magamnak, hogy a kis ártatlanka Mihálynak azért megvannak a fixei, amit nem kis hisztivel ki is tud harcolni magának. Hogy jön ehhez a hétfői rúgkapálózás, nem tudom. Azt mondta a fiam hétfő délután, hogy már nem barátja Mihálynak. Miért? Kérdeztem. Azért, mert Mihály hisztis. Mondta a fiam. Hogy Mihály hisztizett, mert nem nyert valamilyen játékban. Nekem kedden délután mondta a torna tanárnéni, a kékre verést. Puhatolóztam a fiamnál, nem nyilatkozott. Gondoltam nem kerülöm meg a torna tanárnénit, ha már megegyeztem vele. Várok. Közben figyeltem hogyan viselkednek Mihály és Hunor fiam amikor játszanak. Éppen fociztak. Voltak nagyok is a pályán. Néha ők is belerúgtak a labdába. Ez annyira felidegesítette a Mihályt, hogy fogta a labdát és nem engedte ki a karjaiból. Erre a többi srác is berezelt és követelték a labdát Mihálytól. Mihály elkezdett kiabálni és nem adta a labdát. Hunor fiam odament hozzá és mondani akart valamit Mihálynak. Mihály meg csak kiabált mint egy hisztis vénasszony. Nem is érdekelte, hogy hallják vagy sem, csak kiabált. A fiam megsértődött és sírva kiáltotta Mihálynak, hogy egyszer hallgass már végig engem is, ne csak mond a magadét! Mihály csak rinyálta a magáét. Jött Tamás a testvére és elkezdte lökdösni Mihályt. Mihály meg odacsapott Tamásnak. Azt mondta hülyéje. Hoppá, gondoltam magamban. Hogy is van?
Hazamenet mondtam a fiamnak, fiam, egy barát nemcsak néha néha barát. Ha valaki barát reggel, az este is barát. Ha nem, akkor nem barát egyáltalán. Hogy ha valaki nem hallgat meg, azzal nem szabad beszélni. Elég értelmesen tudtunk sokáig beszélgetni a fiammal.
Aztán nálam a bili ma reggel borult fel. Betelt a pohár öregem. Aztán nálam ha betelik a pohár, akkor az úrristen mentse a világot, mert én nem sajnálom.
Mondja a fiam a tegnap, hogy a tanci megbüntette őt, mert behúzott Eriknek. Erik az egyik ilyen ugra bugra kiabálós gyerek. Egy éve rendszeresen mondja a fiam, hogy ez az Erik idegesíti rendesen. Nem tettem semmit ez irányban. Valószínű tett a fiam róla, biztos behúzott neki. Ezért a fiam nem mehet ki két napig szünetre. Erik mehet, a fiam nem.
Megint beszélgettünk egyet a barátságról. Mondtam a fiamnak, hogy vannak a provokátorok, akik abban élik ki magukat, hogy megveretik magukat, mert így hívják fel magukra a figyelmet. Senkit az ég adta világon nem érdekli ki kezdte az egészet, hogy Erik egy éve bizerál és provokál. Mindenki azt nézi, ki ütött először. És hogy lehet ezeket a jövőben elkerülni? Úgy, hogy nem barátkozunk az ilyennel. Nem is vesszük számba. Két órát beszélgettünk erről. A fiam a végén azt mondja, az okos enged, a szamár szenved. Nagyon helyes, dicsértem meg.
Aztán ma reggel késtünk két percet. A gyerekek már bementek az osztályokba. Bementünk mi is, ma hiányzott a tanci, egy helyettes volt ma velük. Mikor az osztálytársai meglátták Hunor fiamat, majdnem egyhangúlag elkezdték ordítani, hogy Hunor nem mehet ki szünetre, meg van büntetve. Na ez kiszedte belőlem a taknyot. Délben szépen elővettem Eriket és Ervint és mondtam nekik, ha még egyszer akárcsak hozzászólnak Hunorhoz, vagy hallom, hogy bizerálják, idegesítik, meg nem állok az apjukig és adok én nekik bizerálást. Erik megszeppent, de Ervin szemein láttam egy huncut mosolygást. Erik aztán mind kedveskedett Hunornak. Hazafelé még beszéltünk egyet erről. Kérdezte tőlem a fiam, hogy ezért nincs neked barátod? Igen, mondtam neki. Azért nincs nekem barátom, mert mindenkinek csak a valamim kellett. Senki ebben az életben nem akart velem csak meginni egy kávét, anélkül, hogy kelljen neki valami. Látod, mondtam a fiamnak, a reggel mit rinyáltak az osztálytársaid mint valami beszart hiénák? Na a hiénák csinálnak ilyen csúnyán. A dögevők. Azok. És ilyenek az emberek. Gondoltam, nem hitegetem tovább a fiamat a nagy dumákkal, a megbocsájtásokkal, a kiegyezésekkel, a közösködésekkel. Falcs az egész. Nincs a társadalomban ilyesmi, csak tömeghisztéria és nyájszellem.
Meg aztán nem is mondtam, azokkal az idióta mikulásozgatásokkal, húsvéti nyuszi lófaszokkal is ki tudtak szedni a sodromból. Hogy lehet ilyen idiótaságokkal bolondítani azokat a gyerekeket a húsvéti nyulakkal? Egyszer azt mondta nekem a fiam, ha hazudtunk a mikulással, a húsvéti nyuszival, akkor a Jézus Krisztus is csak egy hazugság? Egy ilyen húsvéti nyuszi bekapás? Kérdezte a fiam és sírásra görbült a szája. Hát bazmeg azt az érzelmet nem tudom leírni. Hogy mi mennyire átbasszuk ezeket a gyerekeket, nincs semmiféle tisztelet bennünk irántuk.
Hányszor láttam, amint a nagy fiúk elvették a kicsik labdáját, látták a tanárok és nem csináltak semmit. SEMMIT BAZMEG! Semmit! Mentek a kicsik sírva a tanárhoz, a tanár meg elfordult. Na ennyit a tekintélyről és tisztességről bazmeg! Csak álltam és nem hittem a szememnek. Hát az egy dolog, hogy nem ragaszthatod a falra azt a nagy szemtelen fiút, de felelősségre vonhatod bazmeg, mindaddig amíg vagy börtönbe vagy a bolondok házába kerül. De megmondom mi van. Úgy vannak ezek a tanárok, mint ahogy minden van a mai világban. Minden a nyájszellemre épül. A félelemre. A beszarásra. És ezért van létterük a geci provokátoroknak és élősködőknek.
És ezek a semmi emberek nevelik a fiainkat, a jövő birkanyájakat, akik elfogadnak minden elnyomást hang nélkül és elfogadják a pimasz provokátorok szemtelen uralkodását, mert már a kiskorból megtanulják, hogy nincs igazság és nem lesz sosem. Na mit szól ehhez Orbán, Böszeszku, Merkel, Obama és a többi geci? Mit szól ehhez? Semmit. Mennek az irodájukba és fényezik a micsodájukat reggeltől estig és szarnak ők a világra. Mi meg a sok majom adjuk a csillogást a kifényezett micsodájukhoz.