Szekrénybeli hullák feltámadása


Egy barátomnak a múltból pediglen így írtam a blogolásomról, olvasóim is megszívlelhetik:

"Rengeteg ellentmondásban éltem és élek, állandóan keresek, ezért nem találok, világnézetem folyton változik az információ frissítésekkel párhuzamosan. Amit a blogomon olvasol, az éppen akkor volt aktuális amikor írtam. Holnap már mást írok. Úgyhogy nem vagyok az a következetes életmoester, akit követni érdemes, de ahogy te írod, talán szórakoztat egy öregedő ember lúzerkedése a világban.
Sokat tépelődtem, hogy az ami a Világban zajlik, az emberi gyűlölet, ahogy egymásnak esnek, hogy már nincs tolerancia egymás nézeteivel szemben, hogy mi a megoldás? Nincs más, mint a hagyni tombolni. Egyszer kitombolja magát. Ha nem más, háborúval. Nem tehetek mást, mint szeretetben ezt elnézni. Azért döntöttem úgy, hogy kilépek a facebookból, hogy ne legyen ami ingereljen, hisz még sok projekt vár rám a műhelyemben, a stúdiómban."


Rám írt egy régi barátom, azt hittem már ő is a holtak városába költöztetett engem, jelentéktelent. Ezek a múltbéli hullák, akik ott vannak a "szekrényemben" és csak nagyokat hallgatnak.