Migránsként szülőfalumban |
Én
tudtam, hogy megjárom szerencsésen Kolozsvárt, és betalál majd a
bútor és minden, de azért ha már a természetem ilyen, miért ne
aggódnám tele magam? Ebből kifolyólag sűrűn imádkozom és
fogadkozom. Aztán mikor vége, azt mondom: tésztaszelet. Na jó,
hogy hungarian korrekt legyek: sütiszelet.
Viszont
a Felekről leereszkedve érzem, hogy a fék puha. Már megszoktam,
hogy régi autó esetében nincs értelme a miérteken filózni. Puha
a fék. Nyomkodom hűségesen, hogy ha levegőt kapott, valamennyire
szellőzzön. És betartom a távolságokat. Csak ez Kolozsváron
mást jelent. Ha autó hossznyi távot tartok, minnyá besuvaszkodik
elém egy másik jöttment élelmes honfoglaló. És akkor csak
pumpáljak ahogy tudok.
Zoli,
hogy elviszi az autómat amíg szerelek a Poluszhoz. Mondom olyan
nincs, mert a lelkemen fog száradni, ha meghal. Ezt az autót
elindítani és leállítani csak én tudom. Így leparkoltam a
főtéren, egyéletem egyhalálom. Öt órára fizettem hetven lejt.
Kb 15 eurót.
Megértem,
hogy ennyi a főtér, de rosszul esett. Én valamikor egész nap a
főtéren játszódtam. Most meg meg sem tudok állni az autómmal
sehol.
Lepakolni
is úgy kellett, hogy beslisszoltam egy keskeny udvarba, ott egy ajtó
előtt megállva, pár háznyival odébb hordtuk a járdán a
bútoralkatrészeket. Hogy történik az árufeltöltés? Nem tudom.
A Napoca utcán három sávban mint a Niagara vízesés úgy zúdulnak
az autók. A szemétládák is vasból odafogva, a szél leszedné.
Egy
undok, unott pofa nyitja az ajtót, ahova álltam, ugyanaz a
tekintet, mikor nagyanyám bérleti lakásából kiraktak egy
vadromán, pecsétgyűrűs családnál: „mi a faszt nem pucolsz
innen?” Sertepertélnek a gyüttmentek mintha övék lenne az
Ország.
A
Subwayben, bár megkaptam a vásárlásommal a vécekódot (#67935),
nem éltem a lehetőséggel. Egy fekete pár hangosan karattyolt
klingonul, valamin méltatlankodva, elgondoltam, Déván ilyen
decibelű magyarságért megszólnának.
Igen.
Rájöttem, hogy én jelenleg migráns vagyok a szülőfalumban.
Hivatalosan semmi közöm hozzá.
Kérdés,
hogy szüleim sírhelyét meg tudom e váltani még húsz évre?
Nemsokára kiderül.
Persze
ennél többről kéne élménykedjek, de még egy darabig nem tudok
nyugodni.
Lesz
e majd valamikor nyugodalom?