Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

A falc

Zajlik a menet a világban, én ma mégis úgy döntöttem, hogy nem feszegetem az okos és fontos dolgokat, hanem itt né, leírom az én falcos meglátásomat. Meg aztán Imrének is hátha ér valamit ez a dolog. A blogjában említette, hogy majd megkérdi tőlem ezt a hézag dolgot az ablakoknál, mivel be vannak ragadva az ablakai és sűrűn rángatni kell őket, hogy ki tudja nyitni.
Én az asztalosságot iskolában nem tanultam. A röhej az volt életem egy adott pillanatában, hogy oda kerültem asztalosságot tanítani, szakiskolában, akkoriban mondtam is, hogy úgy érzem magam, mint 13-ik Pác Tivald a Néma revolverek városában. Persze ez senkit nem érdekelt, veregették a vállam, haddelna, legalább emberséget tanulnak tőled a kölkek. De aztán az emberségem is lejárt vala, sőt olyanokat hallottam, hogy miattam kellett bezárni a szakiskolát, meg mindent. Mondom, én tiszta ilyen rejtői figura vagyok. Mint Galamb, mikor bemegy egy bárba, ahol sosem volt verekedés, percek alatt a feje tetejére áll minden. Pedig csak egy szájharmonikán szeretett volna egy dalt eljátszani. Ugye az senkit nem érdekelt, hogy ez a Galamb egy nagyon finom lelkű ember volt.
Ezt a bekezdést azért írtam, hogy senki ne gondolja, hogy most én elkezdek itt asztalos madárnyelven dolgokról írni. Nincs ilyen az én kétszáz szavas szótáramban.
Valamikor hallottam a szakiktól, hogy a falc. A falc az a valami, ahol csukódik az ajtó, ablak. „Milyen falcot csinálsz? Termopánost? Á nem, egyszerűt”. Szóval ez a két fő kategória van az én műhelyemben. És eldöntöttem, makacsul méghozzá, hogy ebből ki nem szállok. Ma az egyszerű falcról írok, mert Imrének is biztos ilyen van az ablakain. Kiidétlenkedtem egy rajzot valamelyik festő programocskában, hogy lássa más is, vannak nekem vízióim is, nemcsak dumálok a levegőbe.
Amint az ábrán látható, van a tok, a nyíló, az úgynevezett hézag és a záró felület. És ennyi. Nincs több semmiféle misztikum. Amit a szakik misztikumnak neveznek ebben, az egy adag szar. A duma. A nagy felhajtás semmiért. A pálinka és társai. A mű fontosság.
Amikor másokat kérdeztem, hogy mitől van az, hogy néha beragad egy ajtó, néha nem? Hehehe, szokták mondani. A szakma fiam, a szakma. Csókold meg a seggem, szakma, mondtam egy pár év múlva, miután agyon gyalultam egy csomó saját készítésű ajtót és ablakot. Mert ha betartottam a szakik által feltételezett hézag és záró felület méreteket, százasra lehetett menni, hogy több mint a fele az ajtóknak, ablakoknak előbb utóbb beragadnak. És úgy is volt, amíg nem törtem meg a konvenciókat. Csak persze nálam az volt, hogy én elmentem legyalulni a beragadt ajtókat, ablakokat, amíg a szakik kidumálták a kliensnek, hogy miért nem az ők hibájuk a beragadás. Így alakulnak a statisztikák is általában. A Muzsinak el kellett mennie, húszból tízet kellett reperálnia, amíg a szakinak egyet sem.
Egy öreg székely mondta egyszer nekem, hogy „kurva az ellenség”.
Az asztalosságban is van egy fajta alázat és szeretet igény. Ha elfogadod azt, hogy a fa él amíg el nem tüzelik, akkor könnyebb életed lehet az asztalosságban is. El kell fogadni, hogy noha ugyanaz a fa, de többféleképpen dolgozik időben. És lehet akármivel kezelve, festve, pácolva, a nedvességre duzzad, a szárazságra összehúzódik. És ha ezt száz évig kell neki csinálni, akkor száz évig fogja csinálni. Én azért bízom jobban mai napig is a magától kiszáradt fában, mint a kiszárítottban. Nem vitatom, hogy a hitech közegben a szárított az isten, de az én takony asztalos világomban a levegőn kiszáradt fa az igazi.
A nagy forradalmi ugrást az én szakmai külön utamban a falc határozta meg. Helyesebben a méretei. Amíg a nagy könyv asszondja, hogy a záró felületnek hét milliméternek kell lennie és a hézagnak három, én az idők folyamán beleszámoltam a gyalulásokat is, és előre „kigyalultam” a részemet, így a záró felületet tíz, illetve a hézagot öt milliméterre csinálom. És Isten látja füstös lelkem, azóta majdnem nulla a reklamáció. Persze ez azt is jelentette, hogy minden anyag méretezése azzal a pár milliméterrel mindenhol megnőtt. Egy hagyományos ablaknak a frízei nem 4o x 4o, hanem 45 x 6o milliméteresek nálam, amit nem szoktak külön elismerni vagy megjutalmazni, mert a négyzetméter az négyzetméter, de egy dolgot tudok, nem kell a hátamra venni a szerszámos ládát és örökké kézből gyalulni. Pláne mikor tele a párkány kikötött futó virágokkal.
Na meg aztán a másik dolog sem elhanyagolható. Észrevettem, a régi hatvan-nyolcvan éves ablakoknál, ahol a fríz méretei pimaszul 4o x 35 mm-esek, persze azok is örökké beragadnak, de bírják az időt. És azok bírják a legtöbbet, amelyeket nem festették minden évben. Mert rájöttem, valamit vagy jól tartasz karban, vagy ne is foglalkozz vele. Ha a fának van szellőzési lehetősége, kezeletlenül is elél sokáig. Viszont ha nincs szellőzési lehetősége, agyon festve is két év alatt elrothadhat. Aztán arra is rájöttem, hogy ha egy ablak abszolút zár, káros mindenre. Az ablakra, az ember egészségére, a ház egészségére. Furcsa, mi? Ellentmondásosnak tűnik, ugye? Pedig szentül meg vagyok erről győződve. Megmondom mi a baj. Hogy eljött a világvége, kezd fogyni az üzem anyag, legalábbis nagyon megdrágult. És azt gondolja az ember, hogy akkor jobban bezárkózik. Jobban szigeteli a házát. Olyan ablakokat, ajtókat szereltetnek be, hogy slaggal öntözik és milyen büszkén nézik, hogy egy csepp se megy a házba. De biza ott levegő sem megy be egy csepp sem. Ha egy ember egyszer beleájul egy ilyen szobában, megtörténhet, hogy álmában a saját gázában megfullad. De szerencsére még a beton falak is szuszognak egy kicsit. De a cél erre megy. A mániás szigetelés. Pedig ha valakit érdekel, megvan, hogy óránként hányszor kell cserélődjön a levegő egy adott helyiségben. A fűtést nem pótolja a bezárt helyiség.
Hitech mániásoknak nem dolgozom. Mindig meg is mondom. Én uram nem csinálok olyan ablakokat, hogy nekem ott slaggal cseszegessék. Vagy hagyományos, vagy semmi. Engem hagyjanak békén az ilyen nyíló bukó lófaszokkal. Menjenek műanyagot venni. Az zár kérem szépen. Arra mehet a víz slaggal, mert a tokban megvannak a kanálisok, amik kivezetik az esetleges befolyó vizeket. A fát én nem teszem ki ilyeneknek. Én szeretem a fát.
Imre. Tudod miért ragadnak az ablakaid? Valószínű sokat volt festve és sosem kaparták le a régi festéket. Aztán három négy réteg festés elég ahhoz, hogy a hézag gyakorlatilag megszűnjön. Le kell kaparni a festéket a fáig, legalábbis a falcban, és ha újra fested, hígított festékkel kend be újra, nem kell vastagon bekenni. Ha nekem régi ablakaim lennének, én lecsiszolnám a fáig, és bekenném ilyen szép tölgy színű kültéri páccal. Jól mutat a régi, egyenetlenül kicsiszolt nyílászárókon. Csinálták mások és nagyon faszán néznek ki. Persze ez hobby munka, ezt épeszű napszámos nem csinálja meg, meg nincs az a pénz, amit ki tudnál adni érte. Akik csinálták azok ilyen félévekig csiszolták, mikor éppen unatkoztak.