Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

A kertészkedés


A kertészkedés


Mit gondolt, mit nem, Muskóczi eldöntötte, hogy epret ültet. Nagyon megkívánta az epret, és úgy elgondolta magában, hogy ha lesz saját eprese, mikor megkívánja, csak besétál a kertjébe és a legpirosabb eprekből addig fog majszolni, amíg megfájdul a keze.
A kerti munkákhoz való tapasztalat hiánya nem volt ok Muskóczinak a restségre.
Ki is tervezte azt nagy gondosan, hogy nem ugrik bele csak úgy hűbelebalázsosan a dologba, hanem óvatosan, az első évben csak pár hajtással kezdi, aztán ha beválik, akkor a következő évben fejleszteni fogja.
Így hallotta mindenkitől, hogy egy vállalkozást gondosan elő kell készíteni és okosan ki kell gondolni.
Talált is az udvaron egy kis napsütötte földterületet, szorgalmasan felásta, kigereblyézte a nagyobb kavicsokat, szépen egyenesre hozta, és elültetett húsz eper hajtást, amit a piacon vásárolt, nagyon olcsón egy embertől, aki a hajtások mellé még ültetési és nevelési tanácsokat is adott Muskóczinak.
Meg is öntözte az elültetett eper palántákat és minden nap meglátogatta, hogy hallám megfogantak e, illetve ha igen, fejlődnek e rendesen?
Pár nap után Muskóczi izgalomba jött, mert észrevette, hogy az eper palánták új leveleket hajtanak. Nagyon örvendett, hogy fáradságos munkájának kezd meglátszani az eredménye. Az eper palánták napról napra terebélyesedtek, Muskóczi pedig rendszeresen öntözte és gyomlálta, hogy a gyomok ne szaporodjanak el az epresében.
Közben, felbuzdulva a kertészet adta örömtől, az epresét szépen bekerítette ilyen hulladék lécekkel, hogy az arra bóklászó kutyák ne tapossák szét a törékeny, gyöngéd eper palántáit.
Nemsokára beköszöntött a nyár is, az eprek szépen kilevelesedtek és egy reggel nagy örömmel vette észre Muskóczi, hogy megjelentek az első kis zöld eprecskék.
Izgalommal leste nap mint nap, amint gömbölyödnek, kövérednek a zöld eprek, és alig bírta kivárni az első pirosra ért szemet. Már meg is találta a legnagyobb eperszemet, amely minden bizonnyal a leghamarabb fog beérni, és az lesz az első, amit megkóstol.
Mint minden vállalkozásban, a kezdőknek az első szerencse dukál mindenképp.
Az egyik reggel Muskóczi leszedte az első beért eperszemet és jóízűen elfogyasztotta. Szorgalmas munkájának a gyümölcsét élvezte. Alig várta, hogy a következő, már rózsaszínbe burkolózott eperszem is beérjen. Már látta lelki szemei előtt, hogy milyen jókat fog belőlük zabálni.
Egyik reggel, vizsgálódás végett az epresébe ment Muskóczi, és döbbenetes szomorúsággal állapította meg, hogy az epreinek a beérésére nemcsak ő pályázik, hanem a csigák is. Hiába kereste a csigákat, sehol nem találta őket, viszont az összes beért eper pirosabb részeit szépen kivájták a csigák az éjszaka leple alatt.
Ahogy egy eper kezdett pirosodni, ékszaka a csigák megették azt.
Hej de elszomorodott Muskóczi, hogy ő erre nem gondolt, hogy a csigák ilyen gonoszak. Egy szemet se hagynak neki sosem. Csak beleharapnak az érő eperbe, aztán már be sem tud érni a többi része, mert elromlik.
Törte a fejét rendesen Muskóczi, hogy miként cselekedjen, mit találjon ki, hogy a csigákat rávegye, ne csúfolkodjanak az ő epreivel?
Hiába szedte össze a csigákat és elengedte őket messze a kertjétől, reggelre új csigák lettek és újból megdézsmálták epresét. Hiába öntözte csalánlével az epreit, attól a csigák még kövérebbek lettek. Hamut is szórt a palántái közé, de attól sem rettentek meg a csigák. Úgy látszott, nem tud megszabadulni a csigáktól, és már már lemondott a kertjéről Muskóczi.
Egész nyáron, egy falat eper nem sok, de annyit sem evett meg Muskóczi az első eperszem óta. Eljött az ősz, aztán a tél, Muskóczinak elment a kedve a kertészkedéstől.
Egész télen csak töprengett és gondolkodott, hogy mitévő legyen.
Ahogy aztán megjelent az első reménykeltő napsütés, a madarak csiviteltek a fákon, a zöldek is elkezdtek hajtani, Muskóczinak is új korszakalkotó terve kerekedett.
Az eper palántái közé saláta magot hintett, és mire beért volna az eper, már hatalmas saláták terebélyesedtek mindenfelé, amiket a csigák nagy előszeretettel zabáltak. Annyit ettek a salátákból, hogy csak úgy feldagadtak és már nem volt kedvük az eperhez. A saláta ízletesebb volt számukra és volt is elég belőle, csak úgy, egyfolytában rághatták és sosem volt vége a saláta levélnek.
Nosza megörvendett ennek Muskóczi, és nagyon büszke volt magára, hogy ezt kitalálta és hogy ez a módszer működik.
Mert ugyan azért bele bele csippentettek a csigák az eperbe is, de miután rájöttek, hogy könnyebb a salátán csak úgy elterpeszkedni és lustán csak zabálni, inkább azt választották. Így Muskóczinak lényegesen több eper jutott.
És így, évről évre Muskóczi egyre tapasztaltabb kertész lett és egyre több mindent ültetett és egyre több mindennek örvendett.