Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

Résnyi világ

Nem tudom milyenek lehetnek a háztetők egy nagy városban? Mit lehet látni egy tíz centiméteres résen az ablakon a tokozat és függöny között? Azt tudom, mit lehet látni itt Mintián ezen a résen. Egy másik csarnok tetejéből egy fél métert, annak is a csúcsát. Ahonnan én néztem egy egész nap, egy olyan csúcsrésze látszik, ahol a tetőlemez egy kicsit el van csúszva.
Félóránként kinyitottam a szemem és mind ugyanaz a csúcs jelent meg előttem. Mikor varjú bámészkodott a csúcsról, mikor galambok pihengettek. Aztán délután fele a lemenő napnak egy sugarát verte vissza ez a lemez, legyek, darazsak, mezei bogarak árnyékát, majd a hold fényét. Távolban autó brummogások zaja. Száminak a szirénás kontrái. Néha a másik szobában amint a fiam görkorizik. Éjjel aztán a csend s nyugalom képe fogadott. Egy napig csak néhány pillanatos flash-ekben láttam a világot, borzalmas gyomorfájások közepette.
Elgondoltam így fetrengve, hogy így nézhet ki valahogy az elmúlás. A testi fájdalmak úrrá lesznek a lelken, szellemen, minden értékét veszti, a világ egészséges része tovább zümmög.
Nem éreztem ebben semmi drámait, úgy tűnt nekem, hogy ez így jó.

Sajnos a szóból nem értek. Jelez a testem, hogy szervezetem kimerült, akkor is tovább hajtom magam. A test nem bank, hogy újra hitelezzen. Nem magasan szálló lélek, hogy terheket hordozva is világokban utazzon. Nem, amikor az ember nem ért a szóból, a test elkezd konkrétan nyilatkozni. Idegesség, stressz, gyomor, elgyengülés. Mit érdekli ilyenkor a testet a szellemi deadline? Van neki másféle prioritása. Más deadline-ja.
Viszont az sem igaz, hogy ha valakit sokat emlegetsz, az csuklani kezd. Mert hiába estem össze kedden egy hétre valóra, a tolóajtós szekrény szombatra meg kell legyen. Olyan nincs, hogy ne legyen meg, mert szombatra egy egész üzem indult be: bébiszitter, takarító, s ilyenek, a házigazda rendesen elment halászni, mert nehogy már ott legyen mikor felforgassák a házát. És egyébként is, ha a Muzsi most jön egy telefonnal, hogy betegség miatt zárva, akkor ez a Muzsi most megint kitalált valamit. Egy halotti bizonyítvány lehet jó lett volna, de akkor is az lenne, hogy ez a geci Muzsi megint megcsinálta...
Hát nem csinálta, mert péntek reggel feltámada félhalottiságából, szerencsére ott vala „az Istvánok” sorozat egyik új főszereplője a Joco, aki ha nem más de jelenlétével is arráb tolta, elhalasztotta a lábadozást. Szombat estére cukor nélküli redbullal meglett a szekrény.
Mondtam Jocónak: ezt ne csináld utánam. Nem kívánom az ellenségemnek sem. Jocó azt mondja: a reggel tragikusan néztél ki, de most estére valamivel jobban. Persze, mondom, ez a redbull három napi nem evés után.

S akkor el kell képzelni, amikor egy yogás törökülésbe ül, és egy nagy nyugodtat kilélegez. Na én így lélegzem ki nagy nyugodtan, hogy: bazmeg világ! S akkor a nagy belégzéssel, hogy: na hogyan tovább?
Mert mint a nagy tűz eloltásához néha elég egy robbantás, a megastressz övön alúl verte a gyomorfájdalmat és helyrejött. Igenám, de mikor jön az a rész, amikor a halott zombi több száz zombit költ fel maga után?
Ja igen, a princípiumok, hogy az ember ne hajtsa magát. Néha menjen halászni.
Igen, ez elment halászni, a másik vadászni, az utolsó meg dolgozni.