Amint mondottam, gondolat világom úgy működik, mint egy számítógép: minden új infót bevisz a rendszerbe, feldolgozza azt, elemzi azt a sajátos vírusnézővel, majd ha érdemesnek, hasznosnak találja, beépíti a rendszerbe és frissíti vele a működést. A vetítés ezután már ezzel az infóval gazdagabban fog történni.... az újabb infóig.
Organikusan befolyásolható vagyok. Látszólag. Mert vannak alap dolgok a BIOS-ban, amiket nem lehet kicserélni. Az alap program nem cserélhető bennem, legfeljebb az appokat frissíteni, újakat feltenni.
Tegnap is jót beszélgettem a fiammal. Szerinte, ha már annyira nézem a csipkebokrokat meg tenger víz mozgásokat, hogy mit mond nekem az Úr, nem lehet, hogy ezek a sorozatosan kudarcba fulladt közösségi dolgaim is egy jel? Hogy nem ez az én utam?
De, mondtam, éppen ezen gondolkodtam. Puszta létem összeférhetetlen a közösségi eszmével. Alakítani akarom a közösséget, nem fogyasztani. A közösség meg egy fogyasztói klub, ahol az erősebb eszi a gyengébbet. Amint a maratonban az erős győzi le a gyengébbet. Nem együtt futnak a futás öröméért, hanem azért fut mindegyik sebesen, hogy legyőzze a nála lassúbbat.
Két hete gyakorlatilag nem létezem a bekapcsolt világban. Kikapcsoltam a szellemi buborékfelhőt. Irdatlan nagy a csend körülöttem. Mégsem hiányzanak azok az ingerek, amik a buborékfelhőbe kapcsolt világból jöttek elém.
A buborékfelhő olyan mint egy szivacs, a világ minden fájdalma, nyomora, félelme, gonoszsága és álöröme felszívódik, aztán szívószálon szívjuk magunkba a világkoktélt. Egy nedű, amivel nincs mit kezdjünk a felhő alatt.
Puzsér olyan mint egy vágó flex: nagy zajjal vágja a kemény vasat, a szikrákban távozó spanok pedig a Szentlélekkel átitatott kreatív gondolatok, próféciák.
Az emberi gondolkodás Istennel perlekedik, szélsőséges minden ízében, Puzsér durvasága ennek a teremtménye, az ellenszéruma, az antivírus.
Az álszentség, a sunyiság, a trógerség mértékéhez nőtte ki magát a Puzsér kurzus.
Ha az álszentség, a sunyiság és a trógerség az úgynevezett rátermettségi, talpraesettségi erkölcsmérce, akkor a puzséri kurzus, tanítás még a maga elesettségében is a Szent Lélek munkája. Úgy, ahogy a Szent Lélek mindig is elesett embereken át hozta közénk az Igét, úgy nincs semmi meglepő abban, hogy ilyen fura fazonok termelik az emberi lélek túléléséhez szükséges szérumot. Szérum, mely egyelőre csak kérdéseket vet fel, meg meri kérdőjelezni az álszentségbe, sunyiságba és trógerségbe vetett feltétlen hitet.
Az emberi faj lelkisége a fekete-fehérre butult. Tudni véli mi a jó és mi a rossz. A kettő közti lavírozás a mestermunka. A szürkeség a doktori csúcs. A Szent Langy.
A világon nemcsak a mi Puzsérunk gondolkodik így, biztos ennek a folyamatnak megvannak a minden népek Puzséra. Egy új gondolkodás, egy új megközelítés van megszületendőben, de egyelőre a Lélek kóstolgatja az ízeket. A jóhiszemű kurzusok a szélbe szimatolnak, illatát keresik az új megfogalmazásoknak: lehet e kiút ebből a bezártnak gondolt világból? Változhat az ember? Megállítható a nagy romlás?
Az offlájn, a kikapcsolt világ, miközben kézben markolja az onlájnba ragadt képernyőjét, szemeit a színes fények felé irányítva integeti, hogy: találkozzunk az onlájnban. Ne máár! Nincs élet a tükrön kívül!
Lementem a műhelybe, kiszállva az onlájnból és látám, hogy hatalmas az egyedüllét. Amíg onlájn voltam, ez fel sem tűnt. Hogy bekapcsolva is egyedül voltam. De hogy kikapcsoltam magam, rám szakadt az egyedüllét valósága.
Nagy ritkán jött valaki, megveregette vállam, micsinálsz, kérdezte, de meg sem hallgatta torok köszörülésemet, miszerint elmondtam volna pár szóban, hogy vagyok, micsinálok, mit gondolok, már előkerült a cetli, hogy mi is kéne. A torok köszsörülésem az csak torok köszörülés maradt. Pedig kíváncsi lettem volna, hogy a hátveregető micsinál, mit gondol, hogy van? A cetlin a méretek voltak a mérvadó. Fontos, hogy vinklibe legyen vágva. Illúziója a közösségi hovatartozásnak.
Az FBI ügynök, ki reggelire papíros pohárból issza a híg lére eresztett kávéját, és délben zacskós takkót eszik két bevetés közben, hírhedt gonosztevőket fog el, másnap felfüggesztik, mert a procedúrában elvétett valamit.
Az álszent rendszer és a vak igazság nem érzékeli a mérleg billenését. De elvárja hűségünket.
Nem számít, hogy tizenhatszor bizonyítottam. Úgy tűnik, egyszer elvétettem egy ikszet a procedurális papíron, és azzal felfedtem teljes gonosz és vállalhatatlan énemet.
Honnan nyeri a rendszer ezt a megkérdőjelezhetetlen morális fölényt?
Miből gondolja bárki, hogy tévedhetetlen?
A szisztematikus korrupció meleg ágya a langyos nép, a mindenkori trágya, a keretbe zárt, optimális, mű környezetben termesztett bomlasztó elemek, melyek csiraképessé érlelik és éltetik a mindenkori korrupciós hálózatot. A szent érdek közösség, mely dacol hideggel, viharral, hőséggel, szárazsággal, mert mű környezetben vannak tartva.
A bio világ hasonlatos az offlájn világhoz: kies, gyomos, tépett.
