Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

A fürj tartás conclusion

A fürj madarak az emberi társadalom tükörképe.
Mondjuk csicsergésükben nincs annyi kiművelt majsztrózitás, inkább a bit igen vagy nem jellemzi felfogásukat.
Ha van elég tér, elég étel, víz, és ha ezt a teret csupán az összehangolt család birtokolja, a madarak szépen fejlődnek, tollaikat nem tépázzák szét egymásról, az átlag életkor jelentősen nő.
A fürjes aranyformula: három nőstényhez egy bak, úgy látszik, a legoptimálisabb összeférhetőségi képlet. Őszintén, nekem is tetszene.
A családok vegyítése, a fürjtartók mániája, mondván: ha ki is gittelődik néhány, ez a természetes szelekció, a gyenge haljon meg.
Próbálkoztam mindenféle módszerrel. A családok összeengedése azért nem jó, mert általában a kakasok szenvedik meg a nagy társadalmi közösködést. Mint az ember esetében, mindig kerül egy kakas, akinek nem elég az ő három felesége és a hozzá való négyzetméter, veszélyeztetve érzi magát a többi kakastól, noha nyilvánvaló több nősténnyel nem tud mit kezdeni, mégis támadja, elpusztítani akarja a többi kakast. S akkor mindenki mindenkit püföl, szállanak a tollak, a tűzszünet addig tart, amíg a sebek valamennyire beforrnak.
Végeredményben igaz azon kevés fürjtartók véleménye, hogy családokban kell őket tartani, ha egészséges madarakat szeretnénk. Sokkal nyugodtabbak, szebbek családban a madarak. És a tojás termelés sem hangulatszerű, hanem számítani lehet a családonkénti három tojásra naponta.
Nem őrzik állandóan az élelmes dobozt, nem disznólkodnak vele, mert ott van, nem kell érte hazudni, csalni, ölni.
Csoportos tartásban az élelemért örökös a stressz, a harcra készség.
Azon fürjtartók véleményét, miszerint a természetes szelekció kiveti a gyengét, nem osztom, mert a tömeges ketrec nem természetes. Szándékosan konfliktus helyzetbe kényszerítjük a madár világot.
Hogy a profi baromfi tenyésztők, akik csupán a hasznot hajtják, mit mondanak erről, nem érdekel. Bennem már az is lelkiismereti pert indít, hogy egyáltalán haszonból bezárok néhány élőlényt, de ha már vagyok ilyen kegyetlen, akkor legalább a detenciós életükön segítsek.
Tudom, olcsó vigasz, de van az éremnek a másik oldala, talán pontosan emiatt, hogy a fürjeimnek enyhítek a fogva tartásuk körülményein, megmentem a világ rám eső, brutális körülmények közt fogva tartott madár számának az életén.
Hogy is mondják a szent bölcsek? Minden nap tedd jobbá a világot.
Hát nehéz.
A fürjtartáról, mint vállalkozás lemondtam. A tavasszal közel nyolcvan madarat eladományoztam, mert ráment a gatyám az élelemre. Maradtam 30 madárral, amiből három elpusztult. Bánat, stressz, ki tudja mitől, semmilyen látható jele nem volt.
Egy pár hónapig két ketrecben voltak összezárva, de az örökös társadalmi zavargások miatt rendre leválasztottam a családokat, és visszaállt egy valamiféle csend és béke.
A 20 fürj tyúk kitermeli a napi 15-18 tojást, ez pont elég a családunknak. Mennyiségben megfelel 3-4 rendes tyúk tojásnak. Ha a fürjtojás üzleti árát veszem, a piacon a legolcsóbb, 0,4 lej egy tojás. Egy fürjtojás előállításához 0,12 lej az élelem. Ilyen arányban nekem megéri, hogy a saját szükségletemet biztosítsam.
A nagybani felvevő piac nem ad többet, mint 0,17 lejt egy tojásra, amiben benne van az áfa is. De még ez sem lenne túl nagy baj, mert az embernek keményen meg kell dolgoznia a kenyeréért.
A fürjtartás vállalkozós része ott dugul el konkrétan, amikor az engedélyeztetést kell megszerezni. Mikor az ember elindul, hogy hivatalosítsa fürjtartós vállalkozását, kiderül, hogy a fürjes jóléti társadalom létrehozása egy mese habbal a hivatalos szervek szerint. Felejtsük el az almos tartást, a családonkénti szelektálást, mert hivatalosan mindennek inoxból kell lennie, valójában vissza kényszerül az ember a vasrácsos, tömeges tartásmódra. Az elhullást százalékban mérik. És nem ez a gond, hogy ez a százalék mekkora, hanem az a gond, hogy a hullákkal mit csinálsz. Erre is papír kell.
Az a része is dugába dőlt, hogy az ember elkezd kiépülni, kliensről kliensre növeli a vevőkörét, mert az emberiség szabályosan irtózik minden újtól. Adogattam kóstolóba fürjtojást, amíg nem szembesültem két konkrét esettel, hogy őszintén visszautasítottak, nem hittem el, hogy talán meg sem kóstolták az előbbiek a fürj tojásokat. Én meg aztán nem állok neki senki fejét teledumálni, hogy így meg úgy a fürj tojás.
A lényeg az, hogy a fürjtartás megéri mint háztáji foglalkozás.
Megtanultam tartani őket, azt hiszem felér egy túlélő foglalatossággal.
Tudom, hogy a társadalom fejlődése nem egy megállítható procedúra, nem is kell vele foglalkozni. De jöhet még olyan idő, amikor jól fogna néhány ilyen túlélő „skill”.