Felettem a természet

 Imre blogján hagytam az alábbi megjegyzést, elvégre rólam szól ez is....
A krumplit első évben még nem rohanják le a kolorádo bogarak (nálunk így híják) de az elkövetkezőkben nincs az az irtószer, amivel földedről ki tudod irtani.
A murokra azt mondták, egy rezisztens gyökér, semmi se bántja, az első két évben valóban nem, de harmadik, negyedik évben mindenféle féreg átlyuggatta, kicsi, nagy, és a zöld részét lerohanta az aranka, egy undorító muroksárga indaféle, ami kipusztíthatatlan.
Sajnos legtöbb zöldséggel így jártam. Azt hiszem, hogy a kezdő biokertészek első sikerélményei ebből fakadnak, hogy általában kipihent földben kezdenek el kertészkedni, aztán mikor rájön a természet, hogy tálcán van minden, kegyetlenül rátelepszik apástól, anyástól, mint egy büntetés féle. Ne is mondjam, hogy három hete ültettem el uborkát, eddig mindig minden mag kikelt, az első három évben, most az egyik kezemen megszámlálhattam, s három hét alatt a földet nyolcvan centis sűrű gyom lepte el. Az uborka magok mentén vakondtúrások emelkedtek szépen, menedékesen...győzött felettem a természet....