Imre blogján hagytam az alábbi megjegyzést, elvégre rólam szól ez is....
A krumplit első évben még nem rohanják le a kolorádo bogarak (nálunk így
híják) de az elkövetkezőkben nincs az az irtószer, amivel földedről ki
tudod irtani.
A murokra azt mondták, egy rezisztens gyökér, semmi se
bántja, az első két évben valóban nem, de harmadik, negyedik évben
mindenféle féreg átlyuggatta, kicsi, nagy, és a zöld részét lerohanta az
aranka, egy undorító muroksárga indaféle, ami kipusztíthatatlan.
Sajnos
legtöbb zöldséggel így jártam. Azt hiszem, hogy a kezdő biokertészek
első sikerélményei ebből fakadnak, hogy általában kipihent földben
kezdenek el kertészkedni, aztán mikor rájön a természet, hogy tálcán van
minden, kegyetlenül rátelepszik apástól, anyástól, mint egy büntetés
féle. Ne is mondjam, hogy három hete ültettem el uborkát, eddig mindig
minden mag kikelt, az első három évben, most az egyik kezemen
megszámlálhattam, s három hét alatt a földet nyolcvan centis sűrű gyom
lepte el. Az uborka magok mentén vakondtúrások emelkedtek szépen,
menedékesen...győzött felettem a természet....