Tanyáskodás



Adriéknál hagytam ezt a hozzászólást:
 "Valahogy úgy néz ki ez az önellátásos falusi élet, amiben több a falusi mint az önellátás, mint az én asztalos vállalkozásom: elmehetnék több fizetésért, gyárat vezetni, csak parancsolgatnék, meg kiabálhatnék, ehelyett itthon vívódom a hülye kispénzű kliensekkel, a fűrészporral, az egerekkel és a hülye kutyákkal, sokszor éjfél után is elkap a meló, mondhatni semmi pénzért, mégis egy dolog az amit semmilyen más életforma nem ad, hogy ezeket magam vállalhatom be és nem kényszerít rá senki.
Az én életem mozgató rugója ez. Azt hiszem valahol minden civilizációból kimászni akaró embernek ez a mozgató rugója, hogy bár nehéz életbe mászik, de maga, önként vállalja. Nem utasításként jön nap mint nap a velejáró megaláztatásokkal.
Persze ennek megvan a maga haszna is. Ahogy írod, az elején az a kis kert is nyűg volt, de aztán rájöttél hogyan lehet nagyobb részt kevesebb energiával megművelni. Nincs két egyforma kert, két egyforma művelő, olyan ez mint egy zenedarab, elő lehet adni többféle stílusban, kinek hogy tetszik. Az biztos, hogy amennyi paradicsomot ettem az idén, elég egészen jövő nyárig. Nem túlzok, ott van még vagy öt kiló paradicsom a kertben, várja, hogy leszedjem.
Egy barátom a nyáron Belgiumban paradicsomos szérában dolgozott, azt mondta, hogy mi itthon bármivel kezeljük a paradicsomot, attól még bio. Mert azt mondja, hogy fűrészporban nevelik a növényeket, valamiféle savakkal táplálják őket, elképzelhető, hogy az a paradicsom mennyire bio. És mennyi mindenről nem tudunk. Erről a profit orientált világról kell nekünk leszállni, bármilyen közhelyesnek hangzik már. Nehéz, de ha mi megtesszük a megfelelő lépéseket, a gyerekeinknek talán könnyebb lesz.
Azért kell ezekről beszélni, írni, vitatkozni."