CrossLab prozsekt

Megint marhaságon töröm a fejem. Sőt, már bele is kezdtem.
Nem tudom megoldani a világ bajait. Nem tudom megoldani a saját bajaimat sem.
Viszont szeget vert a fejembe egy hangsablon gondolata.
Az asztalos szakmában sok ügyes trükk van kitalálva, amivel bizonyos, elképzelhetetlen munkafázisok könnyűszerrel elvégezhetők, ha megvan hozzá a folyamat, illetve sablon. Sokszor elképesztően egyszerű sablonokkal bonyolult dolgokat meg lehet csinálni.
Egy ideje azon gondolkodom, hogyan lehetne egy hangsablont kitalálni? Rengeteg filmet megnéztem, szöveges tanulmányt elolvastam a hangkeverés rejtelmeiről. Az ember azt hinné, hogy valahol ott van elrejtve a szakma, ahova emberi szem nem lát, emberi fül nem jut, és kizárólagosan azok a beavatottak képesek egy jó mixre, akiknek az atomokba van belátásuk, és értelmezni tudják a hullámokat. Röviden úgy tudnám jellemezni a hangmérnökséget, mint egy okult tudomány, mely csak a kiváltságosoknak nyilatkozik meg.
Rengeteg elmélet van arról, hogy mitől szól jól egy lábdob, egy basszus. Aztán kikeveri az ember ezt a basszust meg lábdobot, és elkezdi lejátszani az összes hallgató eszközön, kezdve a telefontól, mp3 lejátszóig, az autó audio berendezésén, házi hifin s ki tudja még min, hogy igazolja magát, miszerint jól hangolta be a basszust s lábdobot. S persze mindegyiken másképp szól. S akkor vissza a stúdióba.
Legtöbb keverős rémálma ez, csak kevesen vallják be. Borzasztó fül és tapasztalat kell ahhoz, hogy a stúdió sablon monitorján egyből kikeverjen mindent és jól a keverős. És hogy az aztán mindenhol megfeleljen.
Na ezen agyalok egy ideje, hogy miként lehetne egy hangsablont létrehozni?
Egy kick-et (lábdob) hogy a pinovéba lehet egy telefon cincogóján megszólaltatni? Rájöttem, hogy a modern hangosítás csatol egy magas emelést, ami icipici csipogásként hat a hifiben, inkább metálos kickre utal, de nem mond ellent a dzsezzben sem. Kicsit furcsa, de kevesen értik. Főleg aki telefonon hallgatja, annak fel sem tűnik, mert ott minden kick csipog. Engem spéci zavar, nem mindenhova jó az a pityegés, a dzsezzben szeretném hallani azt a száraz lábdobot, szabályosan halljam a bőr laza rugalmasságát. De ezt nem lehet a mindenféle kütyüre ráhangolni.
Az is skizofrén állapot, hogy manapság egy kész nóta mindenféle készüléken jól kell szólnia. Ez már olyan, mint a soha meg nem romló paradicsom, ezer évig eláll, mindig piros...csak éppen ízetlen amikor megennéd.
Tehát a mix világában is megvan az elvárás és a megfelelni akarás.
Mondjuk ez ok, amikor egy slágert futtatnak. Akinek az kell, hogy feszt ismétlődjön egy refrén, de nem érdekli a hangszerezés, a zenét egy egységes hanghullámnak éli meg, nem tud a hangszerek sorai közt hallani, annak szuper a telefonos cincogás. Viszont nagy kihívás szarra tervezni és megfelelni a szarnak.
Én egyértelműen a hifi-s megoldást választom bármilyen körülmények közt. A műhelyemben is három útas hangládáim vannak. Csakis így élvezhető a zene. Jobb esetben fülesekkel. De azt azért nem szeretem, mert izzadok tőle. Nem is használok keverés közben sem, csak amikor dobolok, felvétel közben, mert ott kell halljam a zenei alapot, amire dobolok. Amikor élvezet dobolok, természetesen három útas hangszórón, klub hangerőn szólaltatom meg az alapot. Szóval elég hangosan, hogy üthessek bátran.
Na szóval, meg sem reckíroztam bárkivel megbeszélni a sablonról való ideámat, mert tudom, hogy rögtön leforráztak volna a profik. Azért, mint megannyi lúzer projektemet, magam fejlesztem és próbálom ki a laboratoriúmomban.
Azt agyaltam ki, hogy veszek egy három utas crossovert. Alapilag csinálni akartam, mert valamikor csináltam ilyen szűrőt, ami a bemenő lineáris jelet három tartományra szűri: mély, közép és magas. Működési elve ugyanaz, mint a hangládákban lévő hangszűrők, de azok a passzív szűrők, amik a végfok jelét fordítják a különböző karakterisztikájú hangszórók nyelvére, amíg az aktív szűrő az a végfok bemenete előtt szűri le a sávokat, majd minden hangszórót külön végfok hajt meg. Csináltam ilyet és jól működött. Egy klub koncertet is hangosítottam volt vele és teljesen megfelelt.
Utána kerestem és annyira olcsók ezek a crossoverek, hogy annyiból nem veszem meg az alkatrészeket sem. De időm sincs most erre hónapokat áldozni. Úgyhogy már úton is van egy majdnem vintázs, egyszerű crossover, sőt egy subbass leágazást is biztosít. Hihetetlen milyen nehéz rendes, analóg cuccot kapni manapság, ezekkel a digitális kütyükkel nincs türelmem...
Az a tervem, hogy a crossover és végfokok közé egy kapcsoló rendszert iktatok, ilyen némító (mute) gombokat, és amikor keverem az egyes hangszereket, rendre lehallgatom a tartományokban hogy szól. Van egy olyan gondolatom, hogy ha minden körülmények közt jól szól a basszus, vagy lábdob, vagy akár a furulya, akkor összhangban sem lesz probléma, sőt a különböző lehallgató divájszok is fogadni lesznek képesek.
Gyakorlatilag szétszedem a problémát, hogy elemezni tudjam, mindenféle okult szkill nélkül. Mert összhangban nem minden esetben tiszta, hogy mely tartományban van gond a keveréssel. Olyan ez az elképzelésem, mint amikor egy bonyolult számtan példát lebontom elemeire, hogy tisztuljon a tennivaló.
Például rengeteg olyan esetem volt, amikor egy basszus húr másképp rezonált egyik vagy másik lejátszón. Volt hogy egy hang akkorát bőgött a műhely rendszeremen, hogy kiakadtam. És ahányszor megszólalt az a hang, annyiszor kidüllesztette mellét, és legalább nem is volt főhelyen, olyan volt mint egy belekotyogó vénember. Máshol minden rendben volt. A stúdió monitoron istenesen szólt. Nem “láttam” a problémát. Vissza kellett menjek egész a midig, hogy onnan korrigáljam az ütés erejét és újra renderizáljam a hangot. 
Jó lett volna ezt a hibát a studió monitorozás alkalmával kiszűrni. De ott minden jó volt.
Igen, a stúdiós keverés olyan mint amikor az orvos nézi a képernyőt és a homályos összevisszaságból ki tud nézni egy ügyes, egészséges gyermeket, amíg a szülő csak kedvesen bólogat, de semmit nem tud kivenni abból a képes halandzsából.
Lehet, hogy marhaság amit kigondoltam. De ha nem is jutok vele semerre, legalább ezt kipipálhatom a lúzer projektjeim listájáról, viszont megmarad egy jó lehallgató rendszerem, ami mindenképpen jól fog a stúdiómban.
Hogy mikor kedvem van ebben a kibaszott nagy magányomban elmélyülni a saját nagy marha ideáimmal, legyen hozzá elég zakata.

2 megjegyzés:

  1. De addig jó, amíg az ember mindig kitalál valamit, még ha másoknak esetleg marhaság is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Főleg nálam tét, hogy gondolataimat olyan dolgokra tereljem, amire tudok hatni, mert hiába aggódom a világért, nem tudok hatni rá. Valamiféle terápia ez is... :-)

      Törlés