A munka bűn

Vajon mi indította Jézust, hogy megmentse a Világot? Hogy jutott arra a megállapításra, hogy nem nemzeti kérdést, nem gazdasági rendszert kell megváltani, hanem úgy en block az emberiséget?

Fene tudja, milyen elgondolásból, miféle szociális perverzitásból veszem észre a nehezen élő embereket? Talán az én nehezen szuszogásomból, fáradságomból, verejtékezésemből kiindulva társítok?

Felbosszant, ha pimasz cigányt látok kéregetni. Miért van az, hogy a szomjas cigánylánnyal megosztom a cukornélküli kólámat? Mert látom, hogy elcsigázott és szomjas. Abban a percben az embert látom benne. 

Elítélem a cigány kéregetést, de ha elcsigázott kéregetőt látok, mégis megszánom. Pedig utálok mindent amit képvisel.

Idegesít a filmben az idióta német fiatal Kambodzsába költözik, mert szerelmes lesz egy éjdszes kurvába, és nemhogy kiemelné onnan a csajt, ha már nem bírnak egymás nélkül (viszont a csaj vígan elvolt csak a pénzével), de átveszi azt a buddhista életformát is, csomagba a tróger családjával, kik egy nádfedél alatt élnek harmincan, de ez nem gátolja őket, hogy pénzért kártyázzanak? Mert ugye, a Világ proletárjai egyesüljetek című marhaság csak akkor működik, ha valakit le kell rántani a mélybe. A konzervatív álcába bújt fatalizmus, melynek legtöbbször ilyen bárgyú Jézusarcot kölcsönöznek, tulajdonképpen egy idióta hencegés a nyomorral. És a marha, a kapitalizmusban csalódott szolga lelkű polgár meg ebben a szent piszokban lát valami szentimentális, lelki felemelkedést... Nem éppen negyven szüzet gondol a letisztult vonalú mennyországba, de valamiféle szent szüzességet mindenképp. Egy titokzatos, sejtelmes, ember által eddig nem tapasztalt boldogságra pályázik... Naná.

Jézus sem igen szűkölködik ezzel a dizájnnal előjönni. Ígérget, hetet-havat. Sosem kifogyó kenyereket, bőséges halfogásokat, hogy csak úgy potyog majd inggyé minden. Mint a kampány csomagok: kis olaj, kis vaj, meg virtuális ígéretek...

És mégis, nagyon a lényegre tapint: Az ember alapjában véve bűnös, reménytelen. De általa van megoldás. S akkor hozza a szegények felé lehajolás csomagot, azzal hogy ha van két inged, mindenképp oszd meg. A birkáidat meg adományozd el.

Néztem a felborult kamiont, deszkák mindenfelé... egy meszes hordó is kipukkadt, minden tele volt mész pasztával. Egy szar, ilyen Jóska-Pista vállalkozó teherautója lehetett. Az most trapára ment. Ahogy néztem, valamit kikerülve került az árokba, de úgy felfordulva... Pillanatra lelassítottam, míg mindenki tovább száguldott, és elgondoltam, biztos jól jönne egy segítség nekik... De én is tovább mentem... Megoldják. Ahogy én is megoldottam, ahányszor lerobbant az autóm és nyolc órát kuksoltam a 32 fokos melegben és senki nem akart segíteni, sem barát, sem ismerős, se senki.

Nincs egy hete, hogy megint leállt a benzin szivattyú, fiammal 1 kilométert toltuk az autót ketten, hogy egy beugróba tegyük biztonságba magunkat. Egy rendőr autó is elment mellettünk, a többi sofőrök meg simán ledudáltak mérgesen... Emberségből a rendőr a hátunk mellett bekapcsolhatta volna lámpáit, míg betoljuk az autót biztonságban... de baszott ránk.

Nem bosszúból nem segítettem ezeknek. Hanem mert este volt, siettem és igen, elegem van az altruista hozzáállásból.

Az állomás buszmegállójában egy öreg, kötényes néni ült egy padon, fáradtan, elernyedt végtagokkal, törölte izzadságát. 19:36 volt, valószínű most végezte a munkáját. Lehetett 70 éves. Hol leszek én akkor?

Ahogy egy pillanatra elnéztem, arra gondoltam, hogy a Jézusista szándékoknak ez egy tökéletes modellje lehetne.

Miért kell egyeseknek megszakadni a munkától? Mások meg egyáltalán nem dolgoznak, vagy olyasmit művelnek, ami nem szolgál senkinek.

Ha van kapitális bűn az emberiség életében, akkor a munka az.

A trógereknek azért bűn, mert anélkül is megélnek, a megszakadóknak meg azért, mert mások helyett is dolgoznak.

Jézus ezt felismerte, és nem kezdett el nemzetieskedni, háborogni, hanem abbahagyta az ácsságot és elkezdett prédikálni az emberi bűnösségről és attól való megváltásról.

És való igaz, ha mindenki kiveszi a részét, és visszafognánk az igényeinket, nem kéne se agyon dolgozzuk magunkat, és több időnk lenne egymásra.

De a kérdés az, hogy jó e ez nekünk?

Csak oda kerülök vissza, hogy az ember reménytelen úgy en block.

Mindenki csak magamagát tudná megmenteni.

És ebből Jézus nem kért.