Az első csavar

-Huszonegy millió. -mondta Attila.
-Egyezzünk ki tizenkilencbe -mondta Tótfalusi.
-Nézze, Tótfalusi úr, -mondta tettet nyugalommal Attila,- korrekt árat ajánltam önnek a dresszingért, nem szeretnék alkudozni, hajszálra van minden számolva, anyag, munkadíj, egyéb kiadások.
-Nézze, Attila úr, -mondta Tótfalusi laza nyugalommal, - én elhiszem, hogy maga korrekt áron számolta fel nekem a dresszinget, de én üzletember vagyok és nem adhatok annyit, amennyit maga kért. Elvileg. Érti?
-Értem. -mondta Attila keserűen- azt hittem ön korrekt ember és megbecsüli az egyenes munkást, különbséget tesz egy tolvaj cég és egy becsületes munkás közt. Nekem ez volt a benyomásom önről.
-Igen Attila úr, -kezd mondandójába hátra dőlve méregdrága bőrkanapéján Tótfalusi úr, -én nagyon becsülöm a tisztességes munkás embert, lám önnel egyezkedek most, nem egy tolvaj céggel.
-Nézze Tótfalusi úr, ön sok céggel dolgoztatott, amíg Kolozsvár legdrágább villáját felépítette, biztos ismeri a céges árakat.
-Ismerem Attila úr, higgye el, hogy ismerem.
-Akkor azt is tudhatja, hogy ez a huszonegy millió nem pénz erre a munkára.
-Tudom Attila úr, ezzel nincs is baj. De akkor sem taposhatok át az elvi kérdéseimen.

Meditációs csend.

-Akkor tizenkilencet mondott Tótfalusi úr?
-Igen, ez az én ajánlatom magának.
-Rendben, megcsinálom magának tizenkilencbe. Hogy elvi kérdésein ne kelljen átlépnie.
-Maga nem alkudozik? Én mondtam magának egy árat, nem kell azért haragudjon, mondjon maga is egy árat.
-Most már sajnálom, hogy nem negyvenet kértem.
-Annyit kellett volna kérjen Attila úr és kiegyeztünk volna harmincötbe.
-Rendben, megértettem a szempontját Tótfalusi úr, de én nem alkuszom.

És kicsavarodék az első fő titok első csavarja. Még maradt öt csavar az első fő titok felfedéséig.

1 megjegyzés:

  1. Attilám, a túlélés ösztöne megtanít arra, hogy tartalékot kell hagyni a munkadíj kiszámításánál. Az elkéréskor pedig meg kell célozni azt az összeget, amit még hajlandó kifizetni a megrendelő. Sok köze nincs a befektetéshez. Nálam a legolcsóbb mindig a véres küzdelem árán létrehozott érték. Mert munkaidőn kívül kell bele a megálmodás, a literszám beöntött kávé és a tömérdek irgum-burgum is. Ha ezért egy hívő katolikusnak büntetést kellene kérni, hát IF vára vagy az Alkatraz is üdülő szörftanya lenne.
    Feloldozást pedig magam adok csak akkor, amikor végre örömmel viszi el a motyót az, akinek megjavítottam.

    VálaszTörlés