Levél Fricinek

Kedves Frici, két napja gondolkodom, hogy valami nincs rendben azzal a válaszoddal, hogy a mennyiségi írás a minőségre hat ki. Felmerült bennem a mindenkori kérdés, minek blogolok, minek olvasom mások blogjait? Talán azért, mert apám már nem él, akivel jókat beszélgettünk, talán azért, mert Istennel megtartom a két lépés távolságot, mióta kiábrándultam az emberek istenképéből. Ma talán úgy olvasom a blogokat, mint egykor hallgatták Jézus hegyi beszédeit. Mert mindenkinek ismerem már a nézőpontjait, csak néhány igaz emberét nem, akiknek megadatott az a csodálatos lehetőség, hogy leírhatják, publikálhatják gondolataikat, anélkül, hogy valamilyen gittegylet tagjai legyenek és még egyelőre ingyen.
Én amikor mások bejegyzéseit olvasom, nem azt vizsgálom, hogy megfelel e akármilyen elvárásoknak, hanem tudni szeretném, mit csinál, mi újat agyalt ki. Egyáltalán hogy van? Például, amikor sokáig nem írtál, tudván, hogy beteg vagy, azt hittem kipurcantál. Aztán jó volt olvasni, hogy nem purcantál ki. Mert már vártam, mikor jelenik meg egy szöveg, hogy ezennel a blog megszűnik. Engem ilyen szempontból érdekelnek az írásaid, nem más szempontból.
A mi szavunk nem sokat ér a nagy tömegnek, el vannak ők foglalva egyébbel. De egymásnak örömet szerzünk, ha így vagy úgy megírjuk a dolgainkat. Egymásnak osztogatjuk a hegyi beszédeket. Én így élem meg a blogolást.
Bizonyára szakmádból kifolyólag másképpen ítéled meg írásaidat. De tudod mi? Én is mindig a tökéletességre törekedtem az asztalosságban, a fényes, hibátlan felületekre, és soha nem volt eléggé fényes és hibátlan. Bele lehet őrülni ebbe a fényezésbe, aztán rájöttem, hogy túlságosan sokba kerül ez a fényezés mindenkinek. És kevesen fizetik meg az extra fényes felületet. Ha ki is fizetik, mindig kapnak nyafogni valót rajta. Bele lehet fáradni, ki lehet merülni ebbe a fényezési mániába. Nálam ezentúl csak asztalos minőségű munkákat lehet rendelni. Gazdagok és fényesség imádók kerüljenek. Volt olyan vélemény, hogy vissza fejlődtem. Nem, nem fejlődtem vissza, hanem megjött az eszem. A szakmában megkaptam a helyem. Olyant csinálok, amit máshol nem tud megrendelni. Egyszerű asztalos munkát. Az egyszerű asztalos munkáimra meg azt mondják, hogy szép. Mert a kategóriához képest jobb, mint gondolták volna.
Kornélia után te „fedeztél” fel, de tulajdonképpen számomra voltatok felfedezések. Könnyű az embernek álmodozni, ha olyan emberek biztatnak, mint ti. Ezért tartom én fontosnak minden írásaitokat, legyenek azok bármilyenek.

1 megjegyzés:

  1. Természetem a hibátlanságra való törekvés, pedig sok károm van belőle; sokszor-sokszor megfogadtam, hogy lemondok erről.
    Most kaptam egy megerősítést, mely — érzem — nagyon megkönnyíti a dolgomat; a "Játék a kastélyban" c. Molnár-darabban hallottam: "Nem kell a legjobb, elég a jó!"

    VálaszTörlés