Hajós mese..

Egy nap a fiam rámutatott egy ilyen hajós lapra egy újságos bódéban. Hogy né, összeszerelhető hajó tátá. Valóban az apró faalkatrészek, amik hozzá jártak, azt szuggerálták, hogy ez egy összerakható hajó makett. Vettünk mi már ilyeneket igaz papírból, olcsó kínai cuccokat, de elszórakoztunk vele pár órát. Ez nem volt a legolcsóbb, valami 15 lejbe került, de gondoltam, ha már fa részei is vannak, a szórakozás érdekesebb lesz. Megvettük. Hazafelé terveztük, hogy miként szereljük össze, egyszer pisika kézmosás, aztán egy nagy zaba és utána szerelés.
Mikor kibontjuk, egy kicsit csalódtunk. Mert kiderült az apró betűs szövegből, hogy ez egy 45 lapból álló sorozat, és nem csak egy akármilyen amatőr hajócska lesz belőle, hanem egy 8o centis , egy a mittomhányhoz méretű élethű makett. Ami egyébként szépnek ígérkezik, de az aznapi szerelésnek befuccsoltak, majd esetleg egy év múlva lehet szó róla, ha megvesszük minden héten a legújabb lapot.
Elgondolkodtam rajta, hogy öregem, nagy marha volt az aki ezt kitalálta, mert egy dologban holtbiztos vagyok, hogy ez a makett dolog itt Romániában nem fog menni. Ez egyszer biztos, mert ki fog kiadni egy szar makettért 45 szer 15 lejt? Szóval mindenféle gondolkodás nélkül halálra ítéltem a dolgot. Még magamban is elvetettem a dolgot. Szép, de hülyeség. Kinek van ma erre ideje, türelme? Ma ilyen Romániában nem megy. Az olasz vállalkozó valószínű nagyot fog ezen bukni.
Eltelt a hét, jött egy másik. Látom megjelent a következő lap. Adtak hozzá egy dvd-t, gondoltam megveszem, ennyit még megér a dolog. Megnéztük a filmet a fiammal, és biza fellelkesedtünk, mert bemutatta, hogyan kell összeszerelni a hajót. Lépésről lépésre. Gondoltam, hadd legyen meg a fiam öröme, bevállaljuk a hajószerelést.
Csak akadt egy bibi. Az újságos bódéknál már nem jelent meg többet a sorozat. Na, gondoltam, megmondtam én, valószínű nem kelt el az első két szám és visszavonták a sorozatot. Nem kell ennek a népnek hobbi dolog. Hús és pálinka kell ennek a népnek. Eltelt egy pár hét, el is felejtettem a dolgot. Egyszer mikor ilyen hirdető újságokat vettem, mivel a pali elég udvariasan szolgált ki, társalgás címen rákérdeztem, hogy na mivan, az a hajós lap is befuccsolt? Melyik, az az összerakható makett? Kérdez vissza a bácsi. Igen, mondom az. Ó, uram, azt szerdán reggel hozzák és elkapkodják. Miiit? Estem pofára. Maga viccel velem? Dehogy viccelek, mondja az öreg, elkapkodják. És hoznak még a régiből? Nem hiszem, mondta az öreg. Na, gondoltam, erre nem számítottam, de biztos voltam benne, hogy valami kirívó eset ez, és más újságosnál ott lesz visszamenőleg is minden szám. Újabb pofára esés, sehol nincs már meg, mindenhol azt mondták, hogy még frissiben elkapkodják. Öregem, az első szerelem nem volt ekkora csalódás, mint a mostani. Veszik azt a makettet? A románok? Ki vagyok akadva. Ne mondjam, hogy szereztem be a hiányzó számokat. Összejártam az összes létező bódékat, végül két hiányzó számot véletlenül a Kauflandban találtam, szerencsére a bódés csaj egy ilyen fiatalka volt, aki valami bulvár lap mögé rejtette őket, akkor úgy éreztem a sors keze volt az. Aztán a harmadik számot nehezen, de ugyancsak a sors jóvoltából kaptam meg egy eldugott újságosban. Azóta odajárok hűségesen újságot és ezt a hajós lapot megvenni, mert a néni már ismer és szerda délire is félre teszi nekem. Kedves néni, asszem kéne vigyek neki valami csokit. Hát lesem, mint a macska az egeret ezeket a lapokat. Már a 11-ik számot is megvettük, és úgy néz ki, hogy a 13-ik számmal már el lehet kezdeni a szerelést.
Már el is gondoltam, hogy biza én azokat a gyönyörű faidomokat nem fogom összeragasztani, hanem sablonként fogom felhasználni és újra kivágom lombfűrésszel az alkatrészeket, és azokból fogom összeszerelni a hajót. És valószínű, hogy egy új blogot kezdek, ami erről szól majd.
Mivel új dolgok elé vagyok kényszerítve, talán még egyéb vitális kérdésekre is lelhetek valami válaszokat. Ha nem más, egy új remény illúziójával áthidalódik a mély krízis, ami mindenestől le akar húzni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése