Nem
tudtam elaludni az éjjel. Mit csináltam? Végig néztem egy hit
gyülekezete „istentiszteletet” az ATV-n. Miért? Bele szoktam
nézni néha ennek a Sándornak a műsoraiba. A Sándor showba. Ez
így oké. Korszerű a séró, a kipakolás, a kínálat. Elnéztem a
fiatalok lelkes zenélését, éneklését. Benne voltak a dologban,
vagy ahogy mondják még: nagyon ott voltak. Csak így megfutott a
gondolat bennem, hogy vajon azok a gyermekek mennyire lesznek képesek
mást is felfogni az életben, mint azt amit most masszívan beléjük oltanak? Azért hatalmas mersz és felelősség a szülők
részéről.
Az
üdvösség kérdése, hogy ki üdvözül és ki nem, ma már laza
lett, mint a farmer nadrág. Farmerben jár a konzervatív is. Igaz,
hogy vasárnap a szövetnadrágot viseli. Így van ez az üdvösség
kérdéssel is. Van üdvösség bizonyos egyházon kívül is
-hirdeti mindegyik magáról- de üdvösség mindenképpen egyház
által van. Gatya-gatya, de vasárnap a szövetnadrág. Nincs
önképző, független, magányos, szabad istenkereső. Az ilyen
ateista, ki bolyong céltalanul. Tagság nélkül nem üdvözül,
azaz elkárhozik.
Ha
jól belegondolok, ennek a kizárásnak van egy adag rosszindulata,
kárörvendése. Döglesz meg te pogány!
Az
ember azt hinné, mikor egy ilyen hit gyülis showt nézeget, hogy de
lazák ezek az emberek, biztos bármiről el lehet velük
beszélgetni. Borzalmasan téved az ilyen ember. Mert a két órás
előadásból nagyon konkrétan kiderül egy csomó minden, kezdve a
helyes életviteltől a politikai hovatartozáson át egész az
üdvösség kérdésig. Próbáljon majd egy hitgyülis csaj egy
katolikushoz feleségül menni. De ennél nagyobb a nyomorúság egy
ilyen nagyon konkrétan körülhatárolt egyházi közösségben,
amikor ugyanazon hitű fiatalok össze akarnak kelni és kiderül
anyagi és társadalmi szintkülönbségük miatt transzba esnek
szülők, közösségi vezetők, egyházi tagok. Hogy micsa irdatlan
keresztes hadjáratot űznek ellenük egészen a kizárásig, ha
eszük nem tér meg.
Igaz
kevés az esélye ennek, mert az ott nevelkedett fiatalok nagyjából
tudják a betanult leckéjüket és amikor a választásra kerül a
sor, hihetetlen kis számban emelkedik fel a szerelem, a mindent
bevállalás és ezekhez hasonlók. A jó keresztény megtanult
kuksolni, tűrni, ezért hálából a gyehennára küldi mindazt, aki
mindezek próbáit nem hajlandó kiállni. Igaz, a piaci
követelmények azért kérik, hogy enyhítsen inkvizítori nézetein,
hadd üdvözüljön más egyházi gyerek is -mibe kerül a pozitív
szó- aztán a következő szavunkkal ellentmondunk ennek, hogy senki
ezen a Földön más nem üdvözül csak aki úgy eszi ama kenyeret
és úgy issza ama bort, mint mi. Mert ha nem, mi értelme az egész
hókusz-pókusznak?
Biztos
vagyok benne, ha engem egy ilyen üdvösségre jelölt kivizsgáló
komisszió elemezne, sajnálattal hoznák tudomásomra, hogy végleg
a kárhozatra vagyok ítélve, nem az istenüktől, hanem saját
magamtól. Önkéntesen kárhoztatom magam. Mert igaz az a
keresztények sokat felhozott szólás mondása, hogy benned van az a
jó, amit szeretnél életedben. Ha a jó bennünk van és általunk
jön a napvilágra (ti vagytok a föld sója...a lámpás...stb),
akkor a gonosz is, nem? S akkor a gonosz kivetítése nem belőlünk
ered? Mert mi van, ha nincs túlvilág? Kinek van bátorsága lelkét
és szellemét örökül hagyni az utódoknak? És nem magával
ragadtatni a túlvilágba? Ateista szemmel a semmibe? Ugye, ha nincs
túlvilág, akkor mennyi dolog várna ránk itt a Földön? Ugye
mennyi igyekezet lenne jobbá tenni ezt a „mennyei” Földet, hova
lelkünk örökre visszatér utódainkba? És mindjárt nem ülne
olyan pöffeszkedve egyik pap sem a trónjában, osztogatván a
túlvilág kegyeit. Ugye más dimenziót kapna a szenvedés, a
nyomor, ha felébrednénk, hogy egyetlen túlvilág amire
számíthatunk az amit örökségbe hagyunk?
De
hát ki meri megköszönni az Életnek szerényen, hogy ennyi volt,
jó volt, kevés volt és ki mer boldogan a nihilbe olvadni? Nem
találkoztam még ilyen emberrel. Mindenki félti az életét,
annyira, hogy képes másokat kárhoztatni. Mondja vagy sem, de
elfogadja hallgatásával.
Pedig
milyen kár. Mert mennyi munka, mennyi öröm, mennyi boldogság vár
ránk az életben.
S
elbalfaszkodjuk az egészet ilyen hülyeségekkel...
Attila, Te döntessz, hogy kell-e Neked ilyen túlvilág!
VálaszTörlésA másik fontos hozzáfűznivalóm, hogy aki ilyen embert követ, még ha papí ruhájút is, az belül is azzá válik. Vagy mert igénye volt rá, vagy mert otthonról is ezt hozta.
Engem eleve taszít, ha valaki rámüvölt, és hangerővel akarja elérni azt, amit ésszel nem képes.
Még ha rá is vezet a gondolkoásmódjára rövid időre, akkor is kijózanodom, amint már nem hallom a hangját.
Az az én, akit anyám megszült, és a DNS-be kódolt programból, meg a nemsokára 50 évemből összeállt, ez meg fog szűnni. Kicsi információcsomagok maradnak a környezetemben rólam-tőlem. Most már az írásaim a NET-en nagyobb távolságba is elviszik.
Ennyi.
Nem vagyok több a világmindenségben egy sejtnél. Egy vese apró sejtjénél, az emberhez viszonyítva az összértelemben, (Nem akarom global intelligenciának nevezni.)
Szerintem az a legnehezebb az embernek elfogadni, hogy ha bűnei következményei nem is érik utol még az életében, utódai talán hétszeresen visszakapják, nem valamiféle misztika miatt, hanem a lecsengés ideje miatt. Jól jön az embernek a rögtöni bűnbocsánat ígéret és ehhez bónuszba az örök élet, csupán egy igenlő bólintás fejében.
VálaszTörlésSzerintem hiányzik belőlünk a Földön élés vágya, félünk cselekedeteinktől, nem bízunk magunkban, mindig másban keressük a megoldást.
Hát igen, vallásos szemmel borzalmas átalakuláson préselődök át, a gyehennára vezető úton. Hát ha ez az, akkor megsúgom, sokkal keskenyebb ez az út, mint az úgynevezett istenes üdvösség felé. Ezen az úton, ami keskenyebb a kereszténység keskeny útjánál is, nem a mindörökké megbocsájtó Mindenhatóval kerülsz szembe, hanem azzal a magaddal, aki felismeri, ha valamit örökre elcseszett, vagy hasznosat alkotott.
Én nem vagyok ateista, de az egyházak intézményétől feláll a hátamon a szőr. Szerintem az egyház csak üzlet. Méghozzá a legjobb - ráadásul legális. Ugyanúgy kábítják a klienseiket, mint a gyógyszergyártók és a drogdílerek, csak itt nem pirulákkal, hanem szavakkal dolgoznak.
VálaszTörlésVan hitem, de az én hitem az én dolgom, nem kirakatba való és legfőképpen az enyém! Eszembe sincs külső kontrollt engedni rá, vagy másvalakik által megkreált uniformisba bújtatni.
A hitgyülis transzállapotot nézni sem bírom, tiszta horror! Olyanok azok az ájtatos arcok, mintha szednének vagy szívnának valami tudatmódosítót.
Ami pedig a halál utáni életet illeti, hidegen hagy. Akkor kell a következő feladatra gondolni, amikor a jelenvalót elvégeztük. Nekem pedig még rengeteg megoldandó feladatom van, mégpedi itt és most, ebben az életben.
Különben is, minek aggódjak, problémamegoldó típus vagyok, akármivel kell szembesülnöm a halálom után, majdcsak megoldom valahogy! :D
Szilvia, köszöntelek! Ez nagyon jól jött nekem: "Akkor kell a következő feladatra gondolni, amikor a jelenvalót elvégeztük."
VálaszTörlésAztán a mindenféle gyülekezetes állapotokról a bloggerségem ideje alatt megtanultam finoman fogalmazni, mert azért a "tezsvér" figyel ám és nem a lényegbe köt bele, hanem a trágárságomba, mert így biztos lejár az ember.
Szerintem nincs halál, csak örök élet. A lelkünk örökké él, ha hagyjuk élni és nem engedjük megölni a társadalom vezérei által. Nem válunk egy alkatrésszé a társadalom gépezetében.
VálaszTörlésNem silányítjuk el.
"Ne attól féljetek aki megőli a testet.."
Ha megmaradunk Isten gyermekeinek, akik Atyjukhoz és Anyjukhoz híven teremtéssel és alkotással töltik az itteni idejüket.
A testünk hal meg egyedül, ami egy ruha amit levetünk, tehát csak ő tud félni is.
Bűn sincs! Ez egy zsidó hitrendszerből ránk kényszerített elmélet.
Nekik a hitük szerint volt a bűnbak az áldozati állat, amire ráolvasták bűneiket és elzavarták, így szabadultak meg a bűneiktől, vele a bűntudatuktól.
Jézus tulajdonképpen ezt a zsidó elméletet, hitrendszert pukkasztotta ki azzal, hogy vállalta az áldozat szerepét. Ezzel egyszer és mindörökre megváltotta az emberiséget a bűnnel való vádolhatóság alól.
Tehát nincs bűn, mert minden bűnért Jézus odaadta az életét pont.
Ha nincs bűn, nincs tisztítótűz és nincs gyehenna, nincs mérleg, nincs megméretés, mert mindez csak a bűn létezésének folyamányaként létezhetne.
Persze a tetteink következményeitől ez nem mentesít.
Tegyétek másokkal amit szeretnétek, hogy veletek megcselekedjenek, Vagyis amit adsz azt kapod.
Számomra egyszerű van test (értelmes, biószámítógépvezérelt ruha )és van a lélek, aki vagyok én, egy rész az egységből.
Vagy test szerint, a gép szerint hozok döntéseket és élek (állati szint, lelketlenség), vagy a lélek szerint, ami a szeretet, amely tudatában van annak, hogy ő és a mindenség egy. Tehát amikor másokat bántom magam is bántom, amikor másokat ápolok, segítek, magamat ápolom, segítem.
Amíg test szerint élek, addig aggodalmaskodok, irányítani befolyásolni akarom a környezetem, uralkodni a külvilágon.
Amikor lélek szerint, akkor teszem a dolgom, szolgálok, hasznára vagyok másoknak ott, ahol éppen vagyok.
Látom a hibáimat és figyelem magam, hogy tökéletesedni tudjak.
Számomra ilyen egyszerű és ezek a lelki vívódások amiről Attila írt a múlté lettek.
Szeretettel: Attila, Vácról
Köszönöm Attila. Kiegészíted gondolatainkat...
VálaszTörlésSoha nem bírtam végighallgatni. Nem csak az övékét, de másikakét sem. Mindegyik egyházban találok elfogadhatót is, de taszítót is.
VálaszTörlésFura dolog ez a Hit.Tudom, hogy van Isten. De nem tudom elfogadni, hogy csakis egy módon lehet hozzá közelíteni.És minden gyülekezet/felekezet szerint CSAKIS ők tudják jól. Miért is?
VálaszTörlésJézus azt tanította, hogy mennyei Atya.
VálaszTörlésKi az, akinek kell valaki közvetítő, ha beszélni akar az Atyjával?
Annak, aki elhiszi, hogy kell a közvetítő és lelke rajta.
Azt is mondta, ha imádkoztok menjetek be a ti belső szobátokba.
Menj be - mennybe, érdekes ez a magyar nyelv. Hol lakik az Isten a menybe, vagy menj be, befele?
Szeretettel: Attila, Vácról
Attila, akkor csak oda jutunk ki, hogy az egyházak humbug témák, nem? Mert olvasva a Bibliát én sehol nem találom legitimitását a mai szervezett egyházaknak, mint ahogy a keresztségnek sem, sőt az úrvacsorának sem.
VálaszTörlésAztán ami a legjobban elkeserít, hogy a gondolkodóbb fajta hívők is mind az egyházak köré csavarják meglátásaikat, abból indulnak ki, hogy az egyszer szent, aztán a többi az cicoma mint a karácsonyfán a dísz.
Nem is érdekelne engem, hogy privátban ki miben hisz és milyen istent imád, de az a baj, hogy az egyházak szociálisan és társadalmilag beleszólnak a hívek által azok életébe is, akiknek másak az opcióik.
Kezdve onnan, hogy az iskolában a gyermekeken rajtuk van az otthonról hozott "csak az én vallásom a jó" pimasz grimasz, egészen a felnőttek bigottságra épülő kapcsolatépítésükig, ahol a hovatartozás az egyik legmeghatározóbb elem.
Viszont a pénzt pont úgy osszák, mint a "sátánisták" (ha vannak olyanok), pont úgy reszketnek érte, sőt néha az az érzésem telhetetlenebbek, mint más.
Szia!
VálaszTörlésSzemélyes élményem volt a Hit Gyülivel. Solymáron dolgoztam, autista gyereket gondoztam, akinek a szülei aktív "hitgyülisek" voltak. Meggyőződésük volt, hogy a gyerekük azért autista, mert egy démon megszállta, s időnként ezt a démont ki kell verni belőle. Mondjuk ezt szó szerint kell érteni...
A családdal együtt élt a 75 éves após is, aki bizony erős Alczheimer kórban szenvedett. Nos erről is ugyanaz volt a véleményük, démon okozza ezt is, s viszonylag gyakran megverték az idős, 3 egyetemmel rendelkező öregurat.
A lakásban reggeltől estig ment Németh Sándor és Judit előadása, a Vidám Vasárnapok, mert a ház asszonya ezzel "tisztította" a levegőt, így tartotta maguktól távol a démonokat...
Elképesztő volt, amiket csináltak.
Ezeket csak azért írtam le, hogy egy pici szemelvényt kiragadjak, s átadjak egy "hitgyülis" család életéből.
Igen Attila oda Lyukadunk ki, hogy az egyház is egyike az élősködőknek.
VálaszTörlésJézus az utolsó vacsoránál megmosta a tanítványai lábát és azt mondta, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Az - az jelképesen azt tanította, hogy szolgálni kell egymást.
Nem beszélt szervezett uralkodó egyházról.
Mindig a szeretetről beszél a szer-etet.
A szeretet közösségről, beszélt, ahol nincsenek szabályok és nincs ítélkezés, egymást szolgálják az emberek. Így mindenkinek jó, mert figyelnek egymásra és a másik örömét keresik és mindenki boldog, mert valakitől midig kap valami örömet, kedvességet.
A mai emberek többsége maga akarja a boldogságát a másik ember hátán keresztül elérni. Érdekeit érvényesíteni. Ezért folyton harcolnia kell és így senki sem lesz boldog, mert folyton védekeznie kell és figyelni, ki fogja hátba támadni, ki fogja az érdekeit sérteni.
Sajnos ezt nem látják be, vagy ha igen, akkor azt mondják ilyen az élet, mit tehetek, harcolni kell.
És azt is mondta, a gyümölcséről ismeritek fel a fát. Tehát a tetteiről és a gyermekeiről az embert.
Ez alapján mindenki eldöntheti, hogy a mai egyházak hova tartoznak. Nézd meg a gyümölcseit.
Számomra a családom és az egyéni életem fontos. A legtöbbet itt tehet az ember.
-Mert az ember gyümölcse a gyermek, ami majd róla fog ítéletet, vagy dicséretet mondani.
-Az ember pedig csak magán faraghat.
Mert akik szeretik Isten, az Atyát, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. Vagyis hasonlatosak akarnak lenni az Atyjukhoz.
És ebből lehet látni ki, hol tart az úton?
Mert ahogy a megszülető gyermek végigmegy egy lelki fejlődésen, az ember is életei során.
Van csecsemőkor, van serdülő és ifjú, majd érett felnőtt és tapasztalt, bölcs öreg.
A serdülő ifjú ugye igyekszik szembehelyezkedni a szüleivel, tagad és vádol, ahogy a mai emberek zöme is. Ezért keresik kevesen az igazi Istent, mert a kamaszkor a tagadásról a szembehelyezkedésről, a zaklatottságról szól.
A mai emberek zöme kamasz.
Attila, Vácról