Artizán Blues Rádió

Loading ...
Winamp, iTunes Windows Media Player Real Player QuickTime Stream Proxy
A fenti kis ikonok egyikére kattintva lejátszó lista tölthető le. A blog további böngészéséhez új ablak nyitását ajánlom, hogy a rádió zavartalanul tovább működhessen. Köszönöm.

Megalkotott világom megálmodása

Megtört, elfáradt asszonyok hagyták el a kertemet amit létrehoztam. Kérdem tőlük, hogy hova mennek olyan gyötörten és miért olyan fáradtak? Az egyik asszony azt mondja, hogy kidobtak minket, a másik meg azt mondja, hogy inkább elmegyünk semmint így bánjanak velünk. Hogy bánnak veletek? Kérdeztem. Jobbra tőlem egy szigorú, goromba férfi az ott maradt asszonyoknak prédikál hangosan és fenyegetőn.
Sírva fakadtam. Ez nem az a világ amit létrehoztam.Mivé lett az a világ amit létrehoztam? Mennyit hiányoztam? Hogy ment ez így tönkre? Állkapcsom szorult és mérgesen könnyeztem.
Megfordultam és indultam ki a kertemből, amit létrehoztam. Egy újságíró rohant utánam és le akarta fotózni amint sírok. Elfordultam tőle, nem volt erőm káromkodni sem.

Rozsdás cintányért szorongattam és a tűzifás szekérkében volt két kiló liszt és némi konzerv. Egy hatalmas térre értem, rengeteg ember volt ott. Kérdem tőlük mi van itt? Külföldre toboroznak munkásokat, oda állnak sorba. Mondja az egyik megtört elfáradt asszony. És mennyit várnak míg bejutnak? Kérdem tőle. Elmosolyodik a megtört, elfáradt asszony és vállat von: talán napokat.
Nem baj, mondtam, várok én is veletek. És elkezdtem a rozsdás cintányéromat pucolni. Rétegekben jött le a rozsda a cintányérról. A tűző napon elaludtam.
Mikor megébredtem, a téren már alig lézengett valaki. A szekeremet üresen találtam, a liszteket és a konzerveket ellopták. Csupán a rozsdás cintányérom maradt meg. Azzal a hunyom alatt bementem a rekrutáló irodába, ami egy hatalmas csarnok volt és számtalan asztalokon zöldséget vágtak az emberek. Próbamunkát adtak. Külföldre zöldségpucolónak.

Fura kilátás nekem, akinek műhelye és kertje van, külföldre menni zöldség pucolásra, így gondolkodtam. De vissza abba a világba amit létrehoztam és elment a háztól már nem vágytam vissza. Nem akartam.

Megébredtem.
Álom volt. Persze hogy csak álom. Több zagyvaságot összeálmodtam, de ez maradt meg tisztábban bennem. Talán az érzéstelenítő injekció hatására álmodtam annyi mindent. A cukrom is nagyon lement a gyógyszeres sokktól. Viszont nagyon ügyesen kihúzta a gyökeret a fogorvos csaj, le a kalappal. És nem engedett el amíg nem állt el a vérzés. Mennyi törődést kaptam én tőle. Egy ilyen gesztus is nagyon jól esik elárvult lelkemnek.
Szeretem a fiatalokat, annyi pozitív árad belőlük. Biztatott a fogorvos leány, hogy szép fogsorom lesz, meglátom. A pénzen túl a szakma is beszélt belőle. Meg az a naivitás, hogy jót tesz az emberiséggel. Talán nem is tudja felfogni, hogy az ember lelkének mennyi jót tesz egy emberséges gesztussal. Remélem nem megy rá a családi élete a rendelője miatt. Nem éri meg az a szép fogsor. Semmilyen szép fogsor nem éri meg. Az emberség lelke sem éri meg azt. De hogy mondjam meg neki? Úgyse hinne nekem. Biztos új házat épít, drága a csatornázat, meg a vendégeknek is külön szobát, külön fürdővel rendel.
Így vagyunk mi ezekkel a világokkal.
Megálmodjuk, felépítjük, és mikorra meglesz kinek lett meg?

De figyeli valaki mit mondok?
Persze, a fotós fut utánam mikor sírva fakadok.

Mily szégyen.

6 megjegyzés:

  1. Szia. Örvendek hogy benéztél. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Gondoltam, azért csak jelzem valahogy, hogy rendszeresen olvaslak:) Kerti álmaim nekem is akadnak olykor, a tieidhez hozzászólni nem tudok. De gondolom, majd töröd kicsit a fejed rajta.

      Törlés
  2. Jó, hogy olvashattam, hogy leírtad!
    Hogy benéztem.
    Cintányér...
    Rozsda.
    Valami van a levegőben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is furcsa volt, hogy rétegekben jött le a rozsda a cintányérról, mert a cintányér nem rozsdázik. És az hagyján, hogy a kertem semmivé lett, mások uralják, de hogy a cintányérom velem maradt, mely rozsdázik...na ehhez álomfejtő kell... :-)

      Törlés