Ez
a bor moldvai, állapítja meg magában az ötvenet elhagyó Mátyás,
miközben ajándék bort kóstolgat. Az íze után. Emlékezteti a
galaci Ivestiben eltöltött katonasági időre. Ott ivott ilyen ízű
bort. Egyedi íze van a moldvai bornak. A szőlője miatt és
valószínű az elkészítése miatt is. Jó, vagy rossz, ezt Mátyás
nem tudja, nem ért a borokhoz. De ott sok bort ivott, mert a víz
ihatatlan volt.
Eszébe
jutott egy hely, egy öreg házaspárnál, ahol egy este kilopakodva
a kaszárnyából Leventével, megittak néhány pohár bort. Érdekes
élményben volt része.
Egyszerű
moldvai falusi ház, öreg házaspár. A néni egy nyugis moldvai
paraszt asszony, viszont a férje egy tudóst is megszégyenítő
tanult ember volt.
Csendben
itták a bort a szobában. Az öreg férfi, kinek hosszú, tudós
szakálla volt, nagyon megörvendett, hogy Erdélyből van ott a két
katona. Elkezdett kérdezősködni a kolozsvári illetve temesvári
egyetemekről, a múltba merengve mesélte mikor hol járt. Két
egyetemet végzett és doktorija is van.
Mátyásnak
ez nem mondott semmit. Levente inkább érdeklődött. Róla lerítt,
hogy az előkelőbb fajta. Mátyásról ez nem rítt le. Levente
nagyon bekapcsolódott az öreg révedezésébe. Többet tudott
mondani a temesvári egyetemekről, mint Mátyás a kolozsváriakról.
Az
öreg asszony egy sarokban ült csendben, nyugodtan hallgatózott és
néha ivott a boros poharából. Moldvában mindenki bort iszik víz
helyett. Nem olyan erős a boruk. Szokatlan az íze, de meg lehet
szeretni. Pláne ha szomjas az ember. Mátyás inkább az öreg
asszonyt nézte lopva. Kereste a kapcsot ami ehhez az öreg tudóshoz
kötötte, kinek az egész háza tele régi könyvekkel és minden
asztalon több nyitott könyv arról árulkodott, hogy az öreg
mindig dolgozik valamin.
Mi
bennük a közös? Mit keres ott egy tanult ember, egy eldugott
galaci faluban, Ivestiben? Ahol egyéb fakultás mint tehén és
szőlő nemigen volt. A lerobbant posta épület volt az egyetlen
kulturált hely.
Harminc
éves távlatból, mikor Mátyás a moldvai bort kóstolgatja,
felugrik ez a kép, amint a két öreg ott együtt él, a tudós és
a paraszt asszony.
Megvilágosodik
a bor ízétől és magában megállapítja, hogy valószínű a
boldogság rá a válasz. Ők abban az egyszerűségben megtalálták
a boldogságot. Ehhez biza nagy tudomány szükségeltetik.
Így
a negyedik csavar is kicsavarodék. Lassan az első fő titokra fény
derül.
Már régóta akarom megírni, csak valahogy kimarad. A királyaink jutalmazásképpen birtokot adományoztak. Mehetett a hadfi egy üres portára, hogy (vég)várat építsen, szellemi csomópontot teremtsen, udvartartást.
VálaszTörlésMa ha öreg szinész visszaemlékszik, büntetésnek élte meg, ha vidékre kellett menni kezdőként.
Lám-lám, egy igazi elme megtalálja magát a Neked (városinak) világvégi helyen.
Boldog lehetsz Te is a famunka és a dobolással egy idegen nyelvű emberekkel körbezárt közegben is.
.. vagy legalábbis szeretném azt hinni.
Jól írod...kösz..:-)
VálaszTörlés