A negyedik csavar

Ez a bor moldvai, állapítja meg magában az ötvenet elhagyó Mátyás, miközben ajándék bort kóstolgat. Az íze után. Emlékezteti a galaci Ivestiben eltöltött katonasági időre. Ott ivott ilyen ízű bort. Egyedi íze van a moldvai bornak. A szőlője miatt és valószínű az elkészítése miatt is. Jó, vagy rossz, ezt Mátyás nem tudja, nem ért a borokhoz. De ott sok bort ivott, mert a víz ihatatlan volt.
Eszébe jutott egy hely, egy öreg házaspárnál, ahol egy este kilopakodva a kaszárnyából Leventével, megittak néhány pohár bort. Érdekes élményben volt része.
Egyszerű moldvai falusi ház, öreg házaspár. A néni egy nyugis moldvai paraszt asszony, viszont a férje egy tudóst is megszégyenítő tanult ember volt.
Csendben itták a bort a szobában. Az öreg férfi, kinek hosszú, tudós szakálla volt, nagyon megörvendett, hogy Erdélyből van ott a két katona. Elkezdett kérdezősködni a kolozsvári illetve temesvári egyetemekről, a múltba merengve mesélte mikor hol járt. Két egyetemet végzett és doktorija is van.
Mátyásnak ez nem mondott semmit. Levente inkább érdeklődött. Róla lerítt, hogy az előkelőbb fajta. Mátyásról ez nem rítt le. Levente nagyon bekapcsolódott az öreg révedezésébe. Többet tudott mondani a temesvári egyetemekről, mint Mátyás a kolozsváriakról.
Az öreg asszony egy sarokban ült csendben, nyugodtan hallgatózott és néha ivott a boros poharából. Moldvában mindenki bort iszik víz helyett. Nem olyan erős a boruk. Szokatlan az íze, de meg lehet szeretni. Pláne ha szomjas az ember. Mátyás inkább az öreg asszonyt nézte lopva. Kereste a kapcsot ami ehhez az öreg tudóshoz kötötte, kinek az egész háza tele régi könyvekkel és minden asztalon több nyitott könyv arról árulkodott, hogy az öreg mindig dolgozik valamin.
Mi bennük a közös? Mit keres ott egy tanult ember, egy eldugott galaci faluban, Ivestiben? Ahol egyéb fakultás mint tehén és szőlő nemigen volt. A lerobbant posta épület volt az egyetlen kulturált hely.
Harminc éves távlatból, mikor Mátyás a moldvai bort kóstolgatja, felugrik ez a kép, amint a két öreg ott együtt él, a tudós és a paraszt asszony.
Megvilágosodik a bor ízétől és magában megállapítja, hogy valószínű a boldogság rá a válasz. Ők abban az egyszerűségben megtalálták a boldogságot. Ehhez biza nagy tudomány szükségeltetik.

Így a negyedik csavar is kicsavarodék. Lassan az első fő titokra fény derül.

2 megjegyzés:

  1. Már régóta akarom megírni, csak valahogy kimarad. A királyaink jutalmazásképpen birtokot adományoztak. Mehetett a hadfi egy üres portára, hogy (vég)várat építsen, szellemi csomópontot teremtsen, udvartartást.
    Ma ha öreg szinész visszaemlékszik, büntetésnek élte meg, ha vidékre kellett menni kezdőként.
    Lám-lám, egy igazi elme megtalálja magát a Neked (városinak) világvégi helyen.
    Boldog lehetsz Te is a famunka és a dobolással egy idegen nyelvű emberekkel körbezárt közegben is.
    .. vagy legalábbis szeretném azt hinni.

    VálaszTörlés