Reggel hatkor kelés,
uzsonna csomagolás, reggeli készítés, esetleg kávézás közben
pár perc net. Gyerek iskolába vitele. Oda vissza 15km. Minden nap
kétszer.
Nem elég a nap, hogy
valamennyi aznapi elképzelésemet véghez vigyem. Az erő még
kevesebb hozzájuk. S akkor centizem melyik kevésbé fáradságos,
melyik lazább munka és próbálom beosztani, hogy időben is,
erőben is érdemleges legyen a cselekedet. Egy órányi nehéz
munka, aztán egy órányi pihentető munka, s hip hop itt a dél,
megyek a fiam után. Ebéd, egy kis eszmecsere apa s fia közt,
világvitatás, bunkók felsorolása, a dolgok elviccelése, aztán
ki megy dolgára. Én beájulok. Négy órára úgy elfáradok, hogy
már kötelező a délutáni pihi.
Tizennyolc óra után a
világ mindenféle fájdalmaival kelés. Leckézés, tanügyi
rendszer anyázása, guglis románozás, matekozás, még így is
nehéz. De bár fogcsikorgatva, megpróbálunk a rendszerben
maradni...kullogni. Kijátszva. A tönk szélén.
Bevezettünk egy új
tananyagot, egy házi tananyagot, mi úgy nevezzük, hogy a Rumun.
Minden nap negyed órát
rumunozunk. De nem a hivatalos tanügyi rendszer szerint, hanem a
saját fejem szerint. Azt mondtam a fiamnak, nem érdekelnek a
tanulmányi eredményei, nekem az a fájdalmam, hogy ha nem tanulja
meg az utcai román nyelvet, kénytelen lesz emigrálnia, és ezért
tiszta kár. Mert nem egy nehéz nyelv a rumun, csak ha rosszul
tanítják, “sosem lesz belőle gálickő” (nagymamámat idézve).
Nem egy rossz nép ez a rumun, ha megismered és tudsz velük
kommunikálni, ki lehet velük jönni, nem egy olyan bonyolult nép
alkatilag, mint a magyar.
Nem azt mondom, hogy a
fiam ne emigráljon, ha akar, meg a sors úgy hozza. De a rumun miatt
hülyeség. És amíg ez a látszat demokrácia is olyan amilyen de
megmarad, addig sok értelme angol öregek seggét takarítani angol
éhbérért, nincs. Mert elég sűrűn fel szoktuk sorakoztatni, hogy
melyik ismerősünk milyen khárriert futtat a világ más tájain,
és egyikből sem lett külhonban megbecsült gyógyszerész vagy
asztalos, egyiknek sincs 180 négyzetméteres saját lakása, meg
ilyenek, hanem annyi év után is mosogatnak, segget pucolnak, noha
csupán három éves az autójuk, még mindig albérletben laknak
mint idegenek. Hazátlanokként.
S akkor hosszas töprengés
gyümölcseként, több év bukás szélét surolva, konfrontálódtam
azzal a valós helyzettel, hogy ha én nem találok ki valamit, nem
lesz belőle gálickő. Mert hiába magán rumun tanár, az ugyanúgy
venné a hivatalos tananyagot és roppantaná a sódert, holott a
fiam hét év iskola után egy vak rumun hangot nem ért, nem azért
mert bunkó, hisz németből és angolból sokkal többet ért,
kevesebb és alacsonyabb szintű órarenddel, egyszerűen nem fogta
meg a román nyelv melódiáját.
A rövid idejű gig
stílusra, a szivaridős filozófiámra építve találtam ki a napi
tíz perc rumunozást, ami nekem negyed óra, mert készülnöm is
kell. Mondván: semmint semmi, legyen valami. De azt folytonosan.
Ésszerűen számoltam, egy nyelvet már beszélni, érteni lehet
kétszáz szóból, Évi kétszáz tíz perces session bőven
elegendő erre. A nyelvtanon utólagosan lehet csiszolni, ha a
Spartan-nál tudsz kérni egy pizzát románul. A mai napig
kijavítanak a csajok, ha férfi nemben kérem a pizzát és nem
nőiben. Mert én megyek és kérek “un pizza”, a csajok
visszakérdeznek: “o pizza?”, én meg hálásan bólogatok: “Da”.
Ötven egy évesen még élek Rumuniában. Ezzel a nemtelen
rumunommal.
Nagyon rövid
párbeszédeket találok ki, vagy apró egyperceseket, azt leírom
egy füzetbe, a fiam azt átmásolja, felolvassa és röviden
megbeszéljük. Először megpróbálja lefordítani, amely szót nem
érti, a szöveg alá leírja a fordítással. Tíz órán túl
vagyunk és örömmel konstatálom, hogy kezd ráharapni a rumun nyel
dallamára.
Ezzel párhuzamosan a már
hagyománnyá degradálódott módon én csinálom meg a rumun
házi feladatait, ami nekem is kemény dió, nem tudom ki volt az az
őrült, aki ezt a módszert kitalálta, sajnos hozzá a cinkos még
több, hogy senki nem protestál, se szülő, se tanári kar, inkább
lingyi langyosan elcsusszan a dolog, de bár annyit tenne meg az
iskola, hogy ne vegyenek fel olyan román tanárokat, akik egy vak
magyar szót nem értenek, de eszük ágában sincsen érteni, de ha
már így van, ne keserítsék a gyermeket azzal, hogy kettest adnak
be neki, ha román órán képtelen teljes valójával koncentrálni.
Meg kell értse a román
állam is, a románság is, hogy nekünk magyar anyanyelvűeknek,
noha Romániában élünk, a román nyelv nem anyanyelvünk,
szerkezetileg és dallamában messze áll alkatunktól, de meg
szeretnénk tanulni azt, az együttélés érdekében és reményében.
Nyújts egy kis bizalmat, hogy el tudjuk fogadni. De így, hogy a
román tanárság ellenségként kezeli a magyar gyermekek
rumunozásos botladozásait, nem lesz belőle gálickő.
S akkor este nyolc fele
nézem, hogy akkor most mosogassak, vagy menjek egy órát a
stúdióba? Ha nem mosogatok, jön anya kilenc fele és apropós
csörömpölésekkel elmosogat, hogy erre sem vagyok képes, de akkor
úszik az aznapi stúdiózás, mert minden energiám és feng shujom
elszáll, hisz még így is, elmarasztalt mosogatással is bágyadt
leejtésekkel rigmusolok, ha egyáltalán abba az egy órába belefér
rigmusolás. Mert még mindig vannak apró de fontos részletei a
stúdió alakításnak, amiket abba az egy órába bele tudok
sűríteni. Éneklem a Zoránnal: “de sokat leszünk együtt
még...”
Szebb napjaimban a
mosogatást este tíz fele is elvégezhetem, ha anyjuk eléggé
közömbös fáradtan ér haza.
Így eltelik a nap, az az
érzésem semmire sem mentem, felszabdaltam az időmet, a dolgaimat,
elégedetlen vagyok önmagammal, sajnálom a pihenésre szánt időt,
így lőn, hogy amint Ildikó mondja: ostorozom magam. Szerinte
hiába. Mert hogy mennyi mindent csinálok, mennyi mindennel
foglalkozom.
Persze, mondom, mindennel
és semmivel.
Látod? -mondja Ildikó-
ez az önostorozás.
Engedd el. Mondja. De nem
tudom. Mondom.
Az este Hobó tartott
Déván előadást. Sokszor a szemébe nézhettem. Élő legenda
karnyújtásra tőlem. Többek közt azt is elmondta, hogy amíg egy
valaki meghallgatja verseit, gondolatait, nem élt hiába. Csodálatos
estét adott nekem. Élőben énekelt, semmi keverési trükk, semmi
effekt, az ő egyedi tónusában, úgy szép és jó, ahogy van.
Elakadt egy versben, újra
kezdte. Mennyei volt. Példás.
Az este tudtam ebből
meríteni, hogy nem esendő, nem butaság a csinálás, legyen olyan
amilyen. De az ne legyen mű. Magadat add mindenben. Csakis magadat.
Vállald fel, hogy ennyi vagy. De azt ne szégyelld.
Ámen. Az csak duma, hogy lehet ezt mindig pudingosan, meg csupa mosoly, csupa happy. Az így leírt egyéni történetek erőt adnak, felráznak. Mi is ezt és így tesszük, tán nem ugyanilyen bejegyzésekkel a nagyvilágnak, de a lélekben UGYANÍGY.
VálaszTörlésValami nem kerek. Ma rákerestem a neten az első magyar-román szótárban a szőr szóra. Nem volt semmi előfeltevésem, de egyszerű, rövid szót akartam írni, és nem a legelső magánhangzóval, hogy ne szarral kezdjek. Becs szóra, ez jutott eszembe először, de nem találom benne csak az összetett szóban, az aranyszőrűben, amiből vagy ki tudom válogatni, vagy nem.
VálaszTörlésEszembe jut sokszor apám - így halottak napja előtt pár nappal, akutális - hogy "Idegen nyelvet fiam, csak az ágyban lehet megtanulni."
Ott meg valóban hamar megy. Erről van nekem is emlékem.:-)
Szóval ha most belepalántázol is pár ezer szót a fiadba, ne keseredj el, ha tavaszig nem hajt ki. Serdülő korában, ha majd kézen fogja egy román lányka, úgy fogja felhasználni a román szavakat, hogy még élvezni is fogja.
Most nem hajtja semmi effelé a latin-szláv nyelverék felé szegénykét.Nincs itt az ideje. "Lassú víz partot mos.' Addig a Te módszered megteremti az alapokat.
új keresés
Keresett kifejezés: szőr
Találatok száma: 70
VálaszTörlésúj keresés
Keresett kifejezés: szőr
Találatok száma: 70
abszorpció s., chim. absorbţie f.
adszorpció s., chim., fiz. adsorbţie f.
agresszor s. agresor m.
annyiszor adv. de atâta ori
aranyszőrű adj., pop. bălai
babérkoszorú s. cunună f de lauri
beszorít vb. tr.
1. (tárgyat) a strânge;
2. (személyt) a înghesui
beszorul vb. intr.
l. (tárgy) a se prinde;
2. a se înţepeni; a rămâne blocat (în ...); a kulcs beszorult a zárba cheia a înţepenit în broască;
3. (személy) a se înghesui
boszorkány s.
1. vrăjitoare, strigoaică f.; 2. peior. (gonosz vénasszony) cotoroanţă f.
citromszörp s. citronadă, limonadă f.
csillagszóró s. (karácsonyfadísz) artificii n. pl.
díszőrség s. gardă f.de onoare
először adj.
1. (első ízben) pentru prima dată, întâia oară;
2. először is înainte de toate, mai întâi, la început
elszór vb. tr.
1. a împrăştia, a risipi; a dispersa;
2. fam., peior. (elveszít)
a pierde
elszorul vb. intr. a se strânge; elszorul
a szíve a i se strânge (sau a-i strânge cuiva) inima
elszörnyed vb. intr. a se îngrozi, a fi cuprins de groază
fényszóró s.
1. tehn. reflector n.
2. aut. far n.
festékszóró ind. pulverizator n. de vopsea, pistol n. de vopsit
földszoros s., geogr. istm n.
golyószóró s., mil. puşcă mitralieră f.
lángszóró s., mil. aruncător n. de flăcări
magánszorgalom s. iniţiativă f. proprie
másodszor adv.
1. (második alkalommal) a doua oară;
2. (másodsorban) în al doilea rând
mászórúd s., sp. prăjină f. de căţărat
megháromszoroz vb. tr. a întrei, a tripla
megkoszorúz vb. tr.
1. (koszorút helyez vmire) a depune o coroană (pe ceva);
2. (koszorút helyez vkinek a fejére) a încununa, a aşeza o cunună pe capul cuiva
megköszörül vb. tr. a toci, a ascuţi la tocilă
megszázszoroz vb. tr. a însuti
megszór vb. tr. a presăra
megszorít vb. tr.
1. (kötést, csavart) a strânge;
2. a strânge; valakinek a kezét a strânge mânacuiva
megszoroz vb. tr. a înmulţi
megszorul vb. intr.
1. (megakad) a se bloca; a se înţepeni;
2. fig (anyagilag) a se afla la strâmtoare
narancsszörp s. oranjadă f.
néhányszor adv. de câteva ori
nyöszörög vb. intr. a (se) scânci
odaszorít vb. tr. a strânge de ceva
összeszorít vb. tr.
1. a strânge; összeszorítja az ajkát a-şi strânge buzele;
2. a încleşta; a fogát a-şi încleşta dinţii;
3. rar (összezsúfol) a înghesui
összeszorul vb. intr.
1. a se strânge; összeszorula szíve i se strânge cuiva inima;
2. (összezsúfolódik) a se înghesui
ötödször num. a cincea oară
ötször num. de cinci ori
ötszörös adj. încincit
parfümszóró s. pulverizator n. de parfum
professzor s. profesor m.
sokszor adv. de multe ori
sokszoros
I. adj. multiplu. -
II. s. multiplu m.
sokszorosít vb. tr. a multiplica
sokszorosító
I. adj. de multiplicare. -
II. s.
1. multiplicator n.
2. serviciu n. de multiplicare
visszaszorít vb. tr. (tömeget) a respinge prin forţă
vasszorgalom s. silinţă f. neobosită
vánszorog vb. intr. a merge încet, a înainta cu greu
valahányszor adv. ori de câte ori
többször adv. de mai multe ori
többszörös
I. adj. multiplu. -
II. s., mat. multiplu m.; legkisebb közös többszörös cel mai mic multiplu comun
turbókompresszor s., tehn. turbocompresor n.
hangszóró s.
1. difuzor; megafon n.
2. (hangtölcsér) portavoce n.
hányadszor adv. a câta oară?
hányszor adv.
1. de câte ori?;
2. (felkiáltásban) de atâtea ori!
harmadszor num. a treia oară
háromszori adj. (repetat, făcut) de trei ori
hatszor num. de şase ori
hegykoszorú s., pret. cunună f. de munţi
hegyszoros s., geogr. defileu n.; trecătoare, strâmtoare f., pas n.
kézszorítás s. strângere f. de mână
kiköszörül vb. tr.
1. a toci;
2. fig. kiköszörüli a csorbát
a îndrepta o greşeală
kompresszor s., tehn. compresor n.
koszorú s. cunună, coroană f.
koszorúér s., anat. artere f. pl. coronare
koszorúér-elmeszesedés s., med. sclerozarea f. arterelor coronare
köszörű s. tocilă f.
köszörűs s. tocilar m.
Itt a másik fele, mert csak 4096 karqaktert engedett a gugli
A román a szőrre hajat mond: păr
TörlésHű de rég olvastalak! Azt hittem anno, megszűnt a blog.
VálaszTörlésJó volt újra Rád találni.