A Facebookról

Olyan a facebook, mint a kés, olló, szike, nem gyermek kezébe való, az ember hadonászva vele megvágja saját magát és másokat is. A harcban az a művészet, mely persze cselben leledzik, hogy a másik fél erejét ellene használja a támadó.
Így vannak szellemi technikák is, amikkel embereket, tömegeket meg lehet téveszteni, saját maguk ellen fordítják teljes valójukat, gyakorlatilag az öngyilkosságba kergetik.
Így lett a gyűlölet a magyar ember sorsa az utóbbi években. S mintegy hipnotizálva táplálta magába minden nap az öngyilkosságra serkentő szellemi táplálékot, nemcsak magában téve kárt, hanem ember társait is sebezvén, fertőzvén, gyűlöletre keltvén.
És ennek áldozata volt mindenki, legyen az konzervatív, liberális, vagy bármi.
A politika legmocskosabb szintjére ért, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, nem válogat eszközein, nem gondol a következményekre, beveti a mérgező lélek gázt a saját népe ellen is.
Így megfertőzve, gyűlölködő szemmel, rettegő szívvel nem lehet jövőt építeni, sőt még a mindenkori ellenségekkel szembeni immunitásunk is legyengült. Sőt, elvesztettük egyik legerősebb ellenálló erőnket: a nemzeti összetartást.

Én is áldozata lettem ennek. Pedig a szemem mindig nyitva, de engem is csőbe húzott a manipuláció ördögi csele. Csak intuitív kezdtem el visszalépni és töröltem az olyan ismerősöket a facebookon, akik gyűlöletre szítottak megosztásaikkal, hozzászólásaikkal. De az meg nem szűnt. Egyik oldalról sem. Mint a zombis filmekben, mindenki fertőzötté vált egy adott pillanatban. Oda jutottam, hogy mindenkit kivágtam, maradtak csak az úgynevezett szakmai és zenei oldalak, de azokat is elkezdtem kiollózni, mert minduntalan jöttek elő ott is a gyűlöletre szítások. Az már tényleg beteges, hogy egy szakmai oldalon kezdjél el migránsozni.
Napról napra rosszabb lett a lelki közérzetem emiatt, látván távoli család tagjaim, ismerőseim, jó barátaim, blogtársaim a rettegés, a gyűlölet martalékává válva hangot adtak vagy tetszikelésükkel tovább híresztelték a lelki betegedés ölő drogját. Holott egy nemzet, egy család kéne legyünk. Bármi elé néz a világ, nem ez a megoldás.

A poharam betelt, amikor egy nemzetközi dzsezz zenés oldalon, megjelent egy magyar migráns megosztása, rájöttem, itt nincs más megoldás számomra, mint a teljes amputáció. Majdnem teljesen felszámoltam a facebook fiókomat, nem vagyok hajlandó többet ezzel a témával foglalkozni, mint amennyire érdemes.

Több projektem van, nem elég az életem hozzájuk, nincs szükségem időt rabló tevékenységekre meg rossz lelket generáló ingervilágra.

Tudatunkon változtatni kell. Mindegy milyen idők jönnek. Meg kell tanuljunk egymásra nézni, egymástól vásárolni, így kiiktatjuk az idegent. Meg kell tanuljunk nem függeni üzletektől. Kertet vásárolni, megművelni. Szerszámokat venni. Restaurálni amit lehet. Minél természetesebben élni.
Nem normális, hogy egy gyermeknek tudnia kell bonyolult kémia meg fizika képleteket, de nem tudja miből készül a kenyér és hogyan készül a kenyér. Nem normális, hogy a szülők természetesnek veszik, hogy gyermekeik majd emigrálnak, ezért igyekeznek európai érvényességű iskolába járatni őket. Egy csomó mindennel el vagyunk foglalva, de az életnek alap funkcióiról halvány fogalmunk sincs. És itt nem a nyilazásra, lovazásra, ostor csattogtatásra gondolok. Hanem konkrét dolgokra: uborkát, paradicsomot nevelni, a mindennapi kenyered megsütése.

Nem ilyen irányba mentek az utóbbi időkben a facebookon a társalgások, hanem egy skizofrén, egy örjöngő hangnemben félelemre, rettegésre, gyűlöletre való úszítás. És áldozatává vált mindenki.

Én így gondolkodtam: Jézus nemcsak engedelmességre, szeretetre, megértésre és áldozatra buzdít, hanem erőt is ad a megpróbáltatás, a meghurcoltatás idejére, és mint ígérte, a szent lélek által megkapom mindig a megoldást, meg hogy mikor mit mondjak vagy csináljak.
Úgyhogy egy ilyen éterből kapott szentlelkes inspirációból, lelkes lényem arra kívánkozott, hogy ebből a gyűlölet láncról leszakadjak.

Meg akarom találni azokat a helyi élő embereket, akikkel kommunikálni tudok és érdemes. Akkor is, ha le kell hozzájuk istenes mívoltomból emberileg ereszkednem, legyen az cigány vagy román, de legyen végre ember, ne egy virtuális próféta, szent vagy király.

Így a facebookról.

6 megjegyzés:

  1. Tökéletes összefoglalása a frászkukk világának! Elismerésem!

    VálaszTörlés
  2. Ez nem a "frászkukk", hanem saját magunk összefoglalása.

    VálaszTörlés
  3. mivel nem vagy erintett, maskent latod a dolgokat, nincs ebben semmi baj, ellenben betegesnek nevezni azt hogy az ember felti az eletkorulmenyeit, a csaladtagjait, kicsit atestel te is a lo tuloldalara

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ilyen vagyok...mindig átesek a ló túloldalára.

      Törlés
  4. Milyen csoda, hogy pont így Karácsony környékén akadtam újra a Száradafá-ra! Elolvasgatom a héten, szépen, beosztva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. megtisztelsz vele...sok mindenben változtam, alakulok én is...:-)

      Törlés