Az
üzleti terv az mindig felülről számol. Hogy tegyük fel van
százezer euró tőkénk. Ezek az igazi úgymond vállalkozók. Mert
számolnak.
A
kényszervállalkozó, akiről még ez a Moise Guran (menő gazdasági
kommentátor) is leplezetlen undorral beszél, az aki nem számol,
hanem nekifog.
Ha
valaki engem kérdezne, hogy valójában kit neveznék én
vállalkozónak, egyértelműen azt válaszolnám, hogy a
kényszervállalkozó az igazi vállalkozó. Mert a tőkés
vállalkozó mikor üzleti tervet készít sok okos ember
beavatásával, ott gyakorlatilag nullázza a rizikót. Nem akar
veszíteni, csak nyerni, ezért bebiztosítja magát, hogy
rizikómentes amibe mászik. Amíg az aki kényszerből bevállal
valamit, mindent feltesz egy lapra. Például amikor felhagy egy szar
de biztos állással és reszkető térdekkel elkezd olyat csinálni,
amiben nem is jártas, fogalma sincs, hogy fog elsülni, de egy fia
vasa sincs még legalább buszpénzre sem. (Milyen életszerűen
vágom, ugye?)
De
ez olyan terep, ahol sokáig vitatkozni lehetne.
Kliens szemszöge |
Például
egy akármilyen fürdő ajtócskán is vitatkozni lehetne,
egyféleképpen látja a megrendelő amit szeretne, és másféleképpen
látja az asztalos, mikor elkészíti azt. Szemszög és meglátás
kérdése. Attól még mindig egy banális fürdő ajtó, csak éppen
háromszor annyiba kerül, mint amire hivatkozik az ártatlan, mit
sem sejtő kedves megrendelő, ki úgy néz mint a megilletődött
Banderas alakította csizmás kandúr a Shrekből, mikor leadja a
rendelést és a Dedemanban látott faajtó árára hivatkozik.
Jó,
bevallom idővel én is elkezdtem számolni, főleg a veszteségeket
s kamatokat, de senki se gondolja, hogy az valamiféle megvetendő
tudomány, lám a hagyma is kihajt a rothadásból.
Elkezdtem papíron
számolni ezt azt, hogy ugyan mitől ment fel úgy a száraz deszka
ára? Fenyőnél duplája, a tölgynél akár háromszorosa a vizes
állapotához képest. Úgy néz ki, hogy az asztalosságban az idő
nagyon pénz. És itt is az nyer, aki semmit se csinál. Kiteszi a
deszkát az udvarra, amíg bemegy és alszik, a szellő pénzzé
szárítja a vizes fát. Persze, mondja az ilyen, de előbb üzleti
tervet készítettem, majd a tőkét bevállaltam, vizes fát vettem.
Na
most már az asztalosságban előre nincs hova mennem, az árakat nem
tudom emelni, olyan érzékeny lelke van a piacnak, hogy rögtön
felszisszen, ha egy kicsit is kistrófolok az árán, így csak
visszafelé mehetek, a gyökerek felé. Szó szerint.
asztalos szemszöge |
Mondom
ennek a román asztalosnak, hogy te, itt van ebben a csarnokban
mondjuk százezer euró. Mi az még ötezer? Nem mindegy, hogy az
ember százezerrel ugrik vagy százöttel? Mindegy. De ha mondjuk
benyúlok ezzel az öttel a gyökerekbe, azaz veszek egy rönkvágó
szalagfűrészt, veszek három kamion fát, azt szépen itt mi ketten
felvágjuk, kitesszük száradni, közben megcsináljuk a szárítót,
s van mihez nyúljunk, ha dolgozni kell, talán értelmet kap a többi
száz is? Azt mondta, hogy van benne valami.
Persze,
hogy van benne valami, hisz akinek gyümölcs kell az egyszer fát
ültet. De ha nincs se facsemetéje, se telke ahova ültethetné, de
még ásója sincs, sőt még tudása se hozzá? Csak a vágya, hogy
gyümölcsöt enne? Az ilyen haljon meg? Ne haljon meg az ilyen, ha
valaki engem kérdez, de mondjuk elmehet egy könyvesboltba és
ingyen olvassa ki a faültetés hogyanját, tegyen úgy, mintha
vizsgálódna a könyvek közt.
Ezt
tettem én is örök életemben. Addig addig rágtam a falat, mint az
egér, amely előbb utóbb kilyukadt. Az más, hogy mindig vastag
falakhoz volt szerencsém.
Most
is elmentem a Dedemanba, hogy ha találok egy ilyen nedvességmérő
kütyüt olcsón, isten uccse bevágok a rönkös, szárítás
bizniszbe. Láss csudát, tíz eurós nagyságban megvettem egy
nedvességmérő kütyüt. Beszúrod a fába azt a két kiálló
pucát és kimutatja, hogy a fa mennyire száraz.
Mint
asztalos nagyot nőttem a szememben, hisz nedvességmérőm is van.
Most már ezzel jelzi az ember, hogy komolyak a szándékai.
Megvan
a patkó a lóhoz. Már csak a ló kell.
De
hát nem vitatkoztunk mi nagyobb dolgokon sem.
Egy
lovon sem akadunk fenn.
Amíg szárad a fa,tán jut kicsi idő olvasni is, pl. ezt http://index.hu/urbanista/2014/11/02/az_ember_aki_a_legjobb_jatszotereket_tervezi/, hátha eszébe jut erről (is) valami.
VálaszTörlésKöszi, még egyebeket is olvasok amíg szárad a fa, mert valamit nagyon össze kéne hangoljak a recsegő ropogó alkatrészeimhez.
VálaszTörlés