Attól hogy

Attól hogy valami nem fénylik, még lehet arany.

4 megjegyzés:

  1. Mi történt? Tán csak nem vagy beteg? Nyomassad az írást! Szépen össze kell szerkeszteni és kiadni, akár elektronikus, akár papír formában. Jobb vagy, mint a piacon lévő kortárs írók 95%-a. A legkomolyabban mondom. Arról szól minden leírt betűd, ami bennünk van, csak mi nem tudjuk úgy leírni. Ez mind a mai valóság! A megélt mindennapok ,,bloggos reality shaw-ja, borsh-a". Hajrá!!!

    VálaszTörlés
  2. Lenyűgözöl te kék ég.
    Néha én is szembe kell nézzek önmagammal.
    Valójában nézegetem régi írásaimat, ha egy kicsit kicsíszolom még, meg itt-ott kifoltozom, lehet, hogy reloadingolom a száradafát.
    De abban tévedsz, hogy jobb vagyok másnál. Amint írtad, talán nekem van vér a pucámban kimondani amit gondolok. De mintha megrekedt volna ez a vér a pucámban, mert nem biztos, hogy minden gondolatom jó volt, amit piacra dobtam...
    Mert ha többen lennének ilyen véres pucájuak, akkor nyilvánvaló lenne kik a kortárs íróink.
    De szoktam azért mondani, hogy szidjatok, csak szidjatok de ugyanakkor szégyenkezzetek, hogy ama ácsmester fiának kell megírni azokat, amiket az arra hivatottak nem írnak...

    VálaszTörlés
  3. Bocs,... nem kék ég, hanem szomorú kék ég, a nick-nek valójában több köze van a zenei műfajhoz mint az éghez vagy a kékhez. A hivatásos íróknak nincs idejük hétköznapi dolgokkal foglalkozni, mert akkor ki írná a díjnyertes drámákat, komédiákat és az olvashatatlan elbeszéléseket és akasztaná le a pályázati pénzeket. Úgyhogy az ácsmester fiára hárul eme nemes teher. S közben két szidás és szégyenkezés között a fának is van ideje kiszáradni!

    VálaszTörlés
  4. közben aztán rájöttem, hogy szomorú ég az álnév...
    Hát igen, addig pászitjuk, csiszoljuk a dolgokat, míg csak lesz belőle valami...ez a remény éltet, akkor is ha néha nem értek valamihez, mégis nekifogok.

    VálaszTörlés