Új
utakon barangolok. Van itt egy ember Déván, egy kőműves ember,
Ottónak hívják, csináltam volt neki lépcső burkolatot meg
esztergáltam neki lépcső korláthoz oszlopokat, nos ez az ember
beajánlott engem másoknál is. Történt még a tavasszal, hogy
kérdezte, vállalok e restaurálást? Nézzem meg, döntsek azután.
Jó, megnéztem, és valamiért elvállaltam.
Egy szász családban
örököltek valami régebbi bútorokat, hogy személyes érzelmi
okokból szeretnék felújítani őket, nem kimondottan az értéke
miatt.
fotel karfájának egyik részlete. Lent a régi, fent az új állapot. |
Két
okból vállaltam el. Az egyik ok az, hogy sejtettem ide jutok, hogy
egyedül maradok teljesen a műhelyben, nem fogok tudni nehéz
dolgokat egyedül dolgozni, a másik ok pedig az, hogy úgy érzem a
restaurálások korszaka jön, amikor az emberek nehezebben fognak
újat vásárolni, rendelni és megnézik kétszer is mit dobnak ki
ezentúl. Kétség kívül nagyon szar idők jönnek az
asztalosságra, viszont bármennyit gondolkodtam és spekuláltam,
nincs nekem más, mint az asztalosság.
A
kertes agrikultúra, az állattartás kétszer fárasztóbb és fele
annyit sem hoz. És biza ezentúl sem fogok sem fiatalodni, sem
erősödni.
Azért
mindig volt bennem egy tisztelet a régi asztalos munkák iránt,
néha szóvá is tettem, hogy minek mindjárt mindent kivetni,
lecserélni, de a gazdasági fejlődés nem ismert könyörületet,
infrastruktúrailag útban voltak, bajnak voltak a régi, lejárt
dolgok. Magam is kénytelen voltam sok régi dolgot felaprítani,
semmi pénzekért megszabadulni tőlük.
De
aztán lassan ráébredtünk, hogy a volt kommunista préselt lemezek
is erősebbek voltak mint a mai modern lapok, a fát mind kihordtuk,
az erdőket letaroltuk, most pedig Olaszból, Németből hozzuk a
furnért a restauráláshoz.
Hogy
ez a restaurálásos munka hova vezet, nem tudom. Egyelőre
bevállaltam egy egész ház bútorzatát, kiéreztem a dolgokból,
hogy hosszú ideje nem találtak senkit aki bevállalta volna. Mert
nemcsak arról szól a restaurálás, hogy valamit lecsiszolsz és
újra lakkozod. Bele kell tudni látni a készítő elgondolásaiba,
mit miért oldott meg úgy, hogy a kitört, megrepedt csapokat
illesztéseket újra életre lehessen kelteni.
Érdekes
fordulat állt be közben, mert szó szót hozott egy másik
pacákkal, hogy valami ajtó restaurálást bevállalnék e?
Huzakodtam, vonakodtam, de aztán megnéztem. Furnérozott tölgyfa
ajtókon feldagadt, leszakadozott a furnér, át kéne matatni. Gyere
lássuk, mondtam. Ahogy javítgattam itthon az ajtót, keresgéltem a
megoldásokat, mert ugye nemcsak az van, hogy leszakadozott a furnér,
hanem vannak korhadt részei, magyarán az ilyen munka az asztalosság
rémálma, magamban büszkélkedtem, hogy ugyan biza ha nem lenne ama
bizonyos szakmai hátterem, ma hozzá sem tudnék szólni ehhez. Mert
ugyebár most derül ki, hogy nem hiába dolgoztam valamikor két
évig furnérozással. Jó érzés volt újra találkozni a dologgal.
És jó érzés most újra tapintani, simogatni a vékony
falemezeket.
Azon
spekuláltam, hogy ha fele áron kijön a restaurálás, mint az új,
akkor is megéri mindenkinek. Mert a furnért hordozó alap szerkezet
még jó. Tiszta kár lenne felaprítani, viszont igaz, nagyüzemi
szerelésben nem éri meg javítani. De úgy néz ki, hogy
tíz-tizenkét ajtót nem szeretnének lecserélni, inkább
restaurálnák rendre. Mert visszatérve a szász pasashoz, amikor
tatarozta a házát, nem volt senki aki az ajtóit restaurálja, így
megcsináltatta újból, noha a hitech technológia szerint van az új
ajtó, szerintem nem illik bele a régi ház stílusába. És röhej,
mert a régi ajtók tökéletes állapotban vannak. Egy sarokba
vannak állítva.
Itt
nem arról van szó, hogy az Imre által említett pancser ajtó
féléket kellett volna restaurálni, hanem szakszerűen legyártott
ajtókat.
De
tudom, nehéz a remegő, szakadozó képkockákba belenézni, onnan
kihámozni a lényeget, aztán részleteire felbontani, elemezni,
megérteni és a dolgokat újra összhangba hozni. Nehéz. De
öregszem. És nem tudok lépést tartani a világgal. Nem is baj,
menjen a világ előre. Szüleim nem szerették a rock zenét. Én
igen. A fiam a rockot nem szereti, inkább a technót. Nem baj. Ezen
nem fogunk összeveszni. Enni kell, élni kell.
Sajnáltam
a kikopott, kilyukadt scholl papucsaimat eldobni, rémesen drágák,
mikor megveszed, pehelysúlyom miatt két év alatt az aszfaltig
koptatom őket, a feleségem szégyell emiatt kimenni velem az utcára
és a világba tudom kergetni azzal, hogy sajnáltatom a roncsokat,
hogy nincs ezen a környéken egy cipész, aki restaurálja a lejárt
papucsokat. Sajnálom, mert addig hordom, amíg nincs hó. Röhögnek
is rajtam, de ne adja Isten senkinek azt a lábfájdalmat amit más
cipő okoz nekem. A Scholl az egyetlen ami jó nekem. Há de a nyomor
találékony és rájöttem, hogyan restaurálhatom az elrothadt
papucsok talpait, mert ugye erről van szó, hogy azok a gumi talpak
elkopnak. Ilyen autóba való padló gumiból ragasztok a
szandáljaimnak talpat. Hát nincs annál nagyobb mennyei érzés,
mint hogy a műhelyben is restaurált scholl papuccsal járhatok.
És
ki mondta, hogy olvasó szemüveg csak újan jó? Találtam két régi
szemüveget, feltettem, mert megtetszett a kerete, és láss csudát,
tökéletesen jó nekem. Hú de megörvendtem. Sanyi szerint, akinek
ugyancsak kéne szemüveg, azt mondta vizsgálattal együtt biztos
megvan öt misi (milkó régi pénzben). Na el is keseredtem volt, mert nekem egyben sosem
lesz öt misim csak szemüvegre.
Na
így ezekről a restaurálásos időkről. Már majdnem restartolásos
időkről beszéltem, de never say never...
Egyszerű konyhaszekrénynek indult, de gondoltam adok neki egy más, szokatlan formát a megszokott sima éleknek. |
A fiókvezetőket is csapágyasakra cseréltem. Jobban bírják a strapát. |
A tálca alja ama "szivarfából" készült. |
Nagyon egyetértek azzal, hogy azok a tárgyak amiket emberkéz alkotott (nem gép) értékesek és megérdemlik hogy megfiatalodjanak, fennmaradjanak. Sokkal több ilyen kreatív ember kellene ebbe a világba.
VálaszTörlésNagyon szépen dolgozol. Apai nagyapám asztalos volt, gyönyörű bútorokat készített - lehet hogy szentimentális vagyok de úgy érzem ezeknek a tárgyaknak lelkük van.
Ez a fiókos szekrény is nagyon szép amit megmutattál. Felénk alig találni igazi asztalost, mindenki csak bútorlapból eszkábál ilyen IKEA stílusú dolgokat.
Má nem sokáig kell várni, hogy az emberek váltsanak.
VálaszTörlésKína egyre nagyobb katasztrófa előtt áll, szmog, szárazság, környezetszennyezés. Hamarosan emiatt kényszerül a leállásra az összeomlás kényszeríti rá.
Hamarosan nem ő gyártja a világ termékeinek zömét. Rákényszerülnek a nemzetek helyben megoldani.
Pár link:
http://www.hirek.sk/kulfold/20130401101005/Eltuntek-a-folyok-sulyos-a-vizhiany-Kinaban.html
http://travelo.hu/hirek/2013/07/25/az_utobbi_harminc_ev_legforrobb_napjai_olaszorszagban/
http://hvg.hu/gazdasag/20130801_Rossz_termest_hozhat_a_hetek_ota_tarto_as
http://index.hu/gazdasag/2013/07/23/van_egy_kis_aszaly_kinaban/
http://www.origo.hu/idojaras/20130104-idojarasi-kilatasok-szarazsag-aszaly-csapadek-klimavaltozas-jegolvadas-2013.html
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20130704-ison-a-fold-fele-szaguld-a-szuperustokos.html
És egy Nostredamuszi részlet:
Az invázió elött a menny jeleket ad.Az évben mikor a Mars és a Szaturnusz ugyanolyan tüzesek a levegő nagyon száraz egy hosszú üstökös jön.Állatok és emberek szörnyű veszte vér szomjúság éhínség jön ahogy elhalad az üstökös.A nagy éhínség mit közeledni látok gyakran felbukkan majd egyes helyeken majd általánossá válik olyan mérhetetlen és hosszantartó lesz hogy az emberek fák gyökereit tépik ki és gyerekektől veszik el az anyamellet.
Attila, vácról
Ki nem állhatom Nostradamust. Jósolt valaha valami bíztatót ez a pasi ?! Kizárt hogy csak rossz dolgok történhetnek örökké... Bár a legutóbbi világvégét is sikeresen túlétük :)
VálaszTörlésPersze a globális felmelegedésről én is hallottam, de azért a "vészmadárkodással" is át lehet esni a ló túlsó oldalára.
Inkább viduljunk egy kicsit amíg lehet: http://www.youtube.com/watch?v=xwBqxbia7S4
Őrülök, hogy kedvedet találod a munkában.
VálaszTörlésÉn ma felcsavaroztam az ajtót.
Vettem négy acéllemezt, pont akkora deszkát vágtam alé, és megfúrtam a forgáspontokhoz. Az ajtófélből pedig kifűrészeltem a helyét. Állványcsavarral húzattam a tok gerendájához. Az jó erős tögy, meg fogja atartani.
Nem csináltam neki emeléshez ovális lyukat. Pontosan a széléhez illesztve azonnal nyílt-zárt az ajtó, csak ahol leszállt, oda kell takaróléc.
Én élvezem.
:-)
És ma én is cipőt ragasztottam délben.
Szil.
VálaszTörlés"Jósolt valaha valami bíztatót ez a pasi ?!"
Miért tette volna? Az kit érdekelne? :)
Szil, még a házi asztalosság is nagyobb része gépi munka, mert nem gyalulok én sem kézzel. Viszont van benne jókora kézi munka is. Errefelé is szeretik a bútorlapos bútorokat, különösen tömbházakban divat, könnyen alkalmazkodik bármilyen egyéb színhez, fantáziához. Vannak helyzetek, amikor kifejezetten odaillők ezek a bútorok. Van azért némi képmutatás is az intarziás bútorban, mert az alapja legtöbbször préselt forgácslap. Aztán a politúr olyan mint egy kenetteljes mise. Fényes, de nem olyan kitartó, mint gondolnánk.
VálaszTörlésAttila Vácról, én készen állok a váltásra, ha kell bunkót, íjat, pinceajtót készítek, de azt hiszem asztalosként várom be.
VálaszTörlésImre, gratulálok neked azért az ajtóért.
VálaszTörlésJózsi, az emberiség szereti a végzetes napok hírét hallani, mert abban reménykedik, hogy a gonoszok meghalnak és a jók megmenekülnek.
VálaszTörlésNéha nem értem ezt a fatalista optimizmust...
"Néha nem értem ezt a fatalista optimizmust"
VálaszTörlésNekem be szokott jönni.
Attila, Vácról
Igen, tudom hogy sok régi szerszámot ma már modern gépek helyettesítenek, de mégis más, amikor egy egyedi darab készül és megint más amikor ezerszám ömlik a bútorgyárból ugyanaz a fazon.
VálaszTörlésHa bemegyek egy Ikeába olyan üresnek érzem az egészet. Oké, hogy praktikus, de olyan "steril". A furnérozott tárgyakat szeretem, a konyhaszekrényemet is úgy kértem az asztalostól, hogy az olcsóság kedvéért lehet bútorlapból a váz és a polcok, de az ajtók tölgyből vannak, és az egyéb részek amik látszanak (pl. a sarokpolc, és a szekrény szabadon levő oldalai) furnérozottak. Így is baromi drága volt, de egy percig se bánom, hogy a bútorgyári helyett egyedi bútort csináltattam, most is olyan mintha tegnap készült volna, pedig már 6 éves. :D
Szil.
VálaszTörlés"Jósolt valaha valami bíztatót ez a pasi ?!"
Ha bele láthatnál a jövőbe a gyermekeidnek mit mondanál el?
A jó dolgokat, hogy még jobban elbízva magukat érjék a pofonok őket, vagy a rosszat, hogy esetleg ki tudja kerülni?
Az okos ember, ha tudja baj jöhet felkészülten várja, persze lehet ezt nem figyelembe venni stb.
Ezt tették Noé idejében is.
Egyiknek figyelmeztetést a másiknak pesszimista "vészmadárkodás". Az egyik lassit a fékre rakja a lábát, a másik tovább nyomja a gázt.
Szabad az akarat.
Attila, Vácról
http://hungarian.ruvr.ru/2013_08_06/NASA-a-magneses-polusvaltas-a-Napon/
VálaszTörlésNehéz megtalálni az arany középutat a realitások talaja és az "agyonezoterizált" tézisek között.
VálaszTörlésVan egy barátnőm aki az ibolyalángot mantrázza, kopogtatja a homlokát (ÉFT), energiát spiráloz le az égből chips evés közben, beszámol a várható kvantumugrásról, pólusváltásról meg minden egyébről, úgyhogy teljesen naprakész vagyok a témában :D
Nem mondom hogy mindez humbug, mert ki vagyok én hogy ilyet mondjak, de azért erős fenntartásokkal kezelek minden inputot aminek bizonytalan minőségű az eredete.
Tény, hogy az embert a hitén keresztül a legkönnyebb félelemben tartani és irányítani. Befolyásolhatóak és kiszolgáltatottak vagyunk. Vannak akik ebből élnek és nem is rosszul!
Engem ez sokkal jobban aggaszt mint bármilyen jóslat.
Ebben is egyetértek veled Szil.
VálaszTörlésGyönyörű munkák !
VálaszTörlés