A kezdő fürjkeltető szerencséje

Nem akarok felvágni ezzel, hogy fürjkeltetés kezdőként, mintha innen tovább aztán haladó leszek. Inkább fogalmazzak úgy, hogy kezdőként bevált nálam is a kezdők szerencséje. Noha az első elhallgatott (habár írtam róla) keltetésből egy fia fürj sem kelt ki, a második keltetésnél 34 tojásból kikelt 19, megmaradt 17, a harmadik keltetésnél 27 tojásból kikelt 12, megmaradt 11 fürjecske. Nekem ezek nagy sikereknek számítanak. A ki nem kelt fürj tojásokat felbontottam a tudomány nevében, és azok azért nem keltek ki, mert nem voltak megtermékenyítve. Csodálkoztam azért azon, hogy kibontva őket nem voltak megromolva, noha majdnem húsz napig 38 fok alatt voltak. Tehát minden megtermékenyített tojás kikelt, ami számomra sikernek könyvelhető el, mert azt jelenti, hogy a keltetés technológiáját betartom.

Sokat segített, hogy egy ismerősöm fürjezik és ő mondott el egy pár dolgot. Meg olvastam sokat a netten erről, de amíg az ember nem csinálja meg maga a dolgokat, fogalma sincs a szakik miről beszélnek. Én magam is úgy vagyok a dolgokkal, hogy meg kell tapasztaljam, könyvekből, dumákból nem értek semmit. Talán ezzel magyarázható az iskola iránti mély antipátiám, nem is tudom, hogy bírtam ki 13 év iskolát, annyi dumával és érthetetlen elméleti dolgokkal? Én az asztalosságban is millió apró szakmai fogást ismerek, de mindnek a neve izé és ez az izé aztán nevet kap, attól függ, hol fedeztem fel. Például Dán izé, mert azt az izét éppen Dánnál fedeztük fel. Hát valószínű ezzel magyarázható a sok iskolai lógás és ezekhez hasonlók...gyerekek, otthon ezt ne csináljátok utánam...

Éppen ezért hallgattam, mint szar a fűben és vettem egy keltető gépet. Az üzletben elkapott egy őszinteségi hullám, nem akartam felsülni, ha netán az eladó visszakérdez, hogy miféle keltetőt akarok venni, hogy ne tudjam mit kéne válaszolni, elmondtam né, van egy pár fürjem, keltetni szeretnék, mit tanácsol? Nagyon szolgálatkészen felajánlotta, hogy ad egy olyan keltetőt, amibe lehet rendelni fürjtojás forgató foglalatot is, aminek hű de megörvendtem, mert fogalmam sincs a mire való. De megrendeltem, pár nap alatt el is hozták és ma áldom ezt az embert, hogy ezt ajánlotta, mert én teljesen képtelen lennék minden tojáskát megfelelően elforgatni naponta kétszer. Így egy gombforgatással mind a 74 tojás szépen átfordul. Ez is a kezdők szerencséjéhez írható fel.

Azt mondtam magamban, na fafej, most aztán mint Dexter kísérletezhetsz a fürj laborban: kis ládában megy a fűtés, forog benne egy propeller és egy digit műszer mutatja a hőmérsékletet, és nézni kell a vizet, ki ne apadjon teljesen belőle. A magamfajta bunkónak az is le volt írva a használati utasításban, hogy meddig kell tölteni a vizet, és a babonásabb fajtát emlékezteti a leírás, hogy a vízbe bazsalikomot téve megvédi a tojásokat a rontástól. Én eleinte azt hittem ez egy nagyon fontos létkérdés kémiai folyamat, ami kihagyhatatlan a keltetési processzióból, de utána nézve a nettes irodalomban, szó sincs bazsalikomról, de aztán eszembe jutott, hogy a román babona és hiedelem világában a bazsalikom egy fő rontás elleni fűszer.

S akkor fogtam a tojásokat, betettem a dobozban lévő foglalatba, feltöltöttem egy kis vízzel a jelig, kábé fél pohár vízzel, és beindítottam. Naponta háromszor átforgattam a gombot, de utólag kiderült, lehet ezt többször forgatni, nem misztikus szám ez a három. A lényeg, hogy valami belül ne ragadjon a tojás falához.

Ez a keltetési időszak is érdekes, mert az első alkalommal, mikor azt mondták nekem, hogy na akkor a tizenhetedik naptól ne forgassam többet a tojcsikat, hanem spricceljem le őket vízzel, elkezdtek kikelni a fürjek. Na jól meglepődtem, lett is nagy szülési izgalom, félóránként néztem mi van. Oszt ennyi. Hagytam száradni a frissen kibújtakat pár órát a keltetőben, aztán átraktam őket a “krésába”, egy vörösfenyő ágyfejből csináltam egy szép dobozt, amolyan 70x50 centist, 30 centi magas, most a második sikeres keltetés előtt csináltam rá egy rácsos fedőt, mert egy hét után úgy repülnek kifelé mint a pinty, hogy még ők is meglepődnek mekkorát repülnek. Na ebbe a ládába szereltem egy égőt, olyan tizenöt centire az aljától, a szaki ismerősöm szerint, ha túl meleget ad, eltávolodnak majd az égő alól, de ez a távolság pont megfelelt, egy hatvanas égőt tettem be nekik, az pont jó a fűtésre. Az is jó, hogy deszkából van a krésa, mert még az is felmelegszik és tartja a meleget, mint a fa ház. Ha netán kiég az égő vagy áram kihagyás van, nem tragédia.

A keltetés sikere, észrevételem szerint, ha a 38 fok körüli meleg, az állandó nedvesség és forgatás biztosítva van, a tojó szülőktől ered.

Megszámoztam minden tojást, ugyancsak a tudomány nevében és megfigyeltem mely családból keltek ki inkább a fürjecskék. Egy ketrecben egy család nálam egy kakasból és három tyúkból áll. Három ilyen jó családom van, amelyektől majdnem minden tojás kikelt. Ez nekem azt is mondja, hogy jól tartom a szülőket is. Szép nagy, egészséges tojásokat tojnak. Azt mondják, a kisebb tojásokat nem érdemes betenni a keltetőbe, nekem amúgy sem fogadja be a kisebb tojásokat, mert a foglalatból kipotyog a kisebb méretű. Úgyhogy ezt automata kiszűröm.

A fürj tartás és keltetés sikerének a lényege szerintem benne van minden részletben, azt tapasztalom, hogy a madarak mindig kimutatják mi nem tetszik nekik, ha az ember odafigyel mindig rájön mit kell tennie. Látszik rajtuk, ha szomorúak, ha nem érzik jól magukat, de az is látszik, ha jól vannak. Nekem nem elég, hogy éppen éhen ne vesszenek. Ha nem tudom elérni azt, hogy nekik is jól legyen, inkább nem kínozom őket. Abbahagyom, ha látom, hogy nem tudom őket jól tartani. Ezért mindig újítok, mindig valamit kitalálok, aztán “szólnak” nekem ezek a madarak, hogy korszakalkotó találmányom bulsitt, és mint egy bölcs feltaláló, ki sutba dobja hibás találmányát, semmint doktorál belőle, újabb dolgokat eszelek ki.

Most éppen azon dolgozom, hogy a 17 egy hónapos fürjeknek egy két szer három méteres szobát készítek...mi lesz belőle? Ki tudja? De most ez megy a szalagon...