"Szabad Gondolat:’56-os megemlékezés másképp"
(megjegyzés)
"Sosem fogom elfelejteni apám frusztráltságát öregségére, nem mondta ki
kerek perec, de én éreztem, hogy mi zajlik benne: csalódott
kortársaiban. Nem mondhatnám, hogy megbánta örökös lázadó, ellenkező
hozzáállását, mert az ember nem tehet másként, mint lelkiismerete
diktálja. De ha meg lehetett volna húzni egy vonalat, s mérlegre tenni,
hogy megérte e a sok meghurcoltatás, börtön, s örök megfigyelés, talán
azt mondta volna, hogy nem. Nem érte meg. Senki nem merte feltenni neki
ezt a kérdést, mert mindenki tudta, hogy nem érte meg. Apám egy
becsületes, tehetséges, dolgos ember volt, Amerikában valószínű hülyére kereste volna magát.
Ma amikor ilyen “szellemi” megújulásokról hallok, meg “nemzeti”
ébredésekről, mindig apámnak azt a frusztrált tekintetét látom. Vajon
miért? Talán mert előre látta, hogy ez az egész maskarádé nem több mint
egy ízléstelen maszkabál.
És ennél durvább az, hogy a mai fiatalok, noha rengeteg “megemlékezés” történik mindenfele, csak a felszínt értik és látják, és talán az sem véletlen, hogy ezek a megemlékezések táncházas sörözésekben zárulnak itt Erdélyben. Ezek a megemlékezések nem új gazdasági terveket, nem új vállalkozási közösségeket szülnek, hanem bevételt a Prodvinálkoloknak."
És ennél durvább az, hogy a mai fiatalok, noha rengeteg “megemlékezés” történik mindenfele, csak a felszínt értik és látják, és talán az sem véletlen, hogy ezek a megemlékezések táncházas sörözésekben zárulnak itt Erdélyben. Ezek a megemlékezések nem új gazdasági terveket, nem új vállalkozási közösségeket szülnek, hanem bevételt a Prodvinálkoloknak."
Hogy megérte-e, hogy Apámat börtönbe zárták, két barátját kivégezték, hogy mindenhol, mindenkor megfigyeltek bennünket?
VálaszTörlésNem tudom.
De azt igen, hogy tiszteletm érte apámat!!!
Hogy őszinte legyek, én anélkül is tiszteltem és tisztelem apámat.
VálaszTörlés