Pápárizs
Sanszelizé.
Meg ilyenek.
Olyan
büszkén mondta be a bemondó csaj, hogy jönnek a niggerek hozzánk
orvosnak onnan a bantuságból, minha most aztán mi vagyunk az új
gazdag világ, ahogy mi mentünk mint a férgek a „szigetekre”
meg egyebekre dolgozni, megpróbálni élni, mintha az angolok
nyámcok vagy egyebek nem tudnának nélkülünk élni. Fix a mi
tudásunkra, munkaerőnkre van ott szükség.
Ez
a gondolat így fasza, hogy megyünk a balkánból, a bantuságból a
kultúrába, fejlődésbe. De belegondolva, hogy ezentúl nem egy
román fogja a veséinket kivágni, hanem egy vigyorgó nigger,
akivel negyed annyit sem fogok tudni kommunikálni, mint a
bocskorosnak nevezett román paraszttal, az engem elkeserít.
Mert
nehéz volt megszokni, elfogadni a románt s mentalitását, mert az
ember szorult helyzetben alkalmazkodik, de hogy most új népeknek
fog kelleni elfogadni a hülyeségeit, méghozzá nem felfelé, hanem
lefelé, ez ugyancsak elkeserít engem.
Úgy
látszik, még jobban ügyelnünk kell a könyveinkre ezentúl, mert
ha a velöntájn déjzre még rájönnek valami ilyen rituális
afrikai vagy indiai figurák, hát a szabadkőművesség az kutya
fasza kell hogy legyen a mi szervezkedésünk mellett.
Én
csak mostanában kezdtem el gondolkodni az angolon, a francián, a
svéden, hogy mit érzett, amikor elment a dokihoz és nem egy
nemzetbeli kezdte el a tökét babrálni, hanem egy paki, vagy arab,
vagy nigger? Szóval hol volt az eszük ezeknek? Ha olyan jó létben
élnek, minek kellett befogadni mindenféle népeket?
Ilyen
elgondolásból, elgondolkodtató annak a mukinak a tette, aki
szétlőtt valami hetven embert, pontosan ilyen elkeseredésből.
Messze ne gondolja senki, hogy ezt mint megoldást támogatom. Nem.
Nem így kell ezeket a problémákat kezelni. De az viszont
elgondolkodtató, hogy a pasas azt mondhatta, hogy uraim, itt a duma
ideje lejárt, és sajnos semmi esély nincs a tárgyalásos
módszerre, mert vagy elévült, vagy egyszerűen a mindenki egyfora
címe alatt mindenki be van zsongva. És van egy pár ember, akinek
ez így nem jó.
Elgondoltam
annak a franciának az esze járását, aki árajánlatot kért tőlem
valami tölgyfa panókra. Kiszámoltam és mondtam, hogy a rajzok s
méretek szerint, elvíve, beszerelve három és fél ezer juró.
Sokallta. Hogy kapott háromezerért máshol. Igaz bükköt, és nem
felvágva és nem beszerelve. Ötszáz eurón lógott a dolog. Nem
vállaltam. Mert felbaszott a dolog. Elgondoltam, hogy mi is lehet a
dolgok mögött? Hát az, hogy van egy ember típus, aki ötszáz
euróért megeszi a szarát is. Ha keres rajta ötszáz eurót,
beengedi a pakit, az arabot, a románt, a cigányt. Ez van a dolgok
mögött. Nem a világ egyformasága van a dolgok mögött. Nem
valami istenes szent cél, hanem az, hogy ezek az egyformaság alatti
népek olcsóbban dolgoznak.
Veszít
az a sanszelizés nagy kultúra, sötétül és kerekedik az a sápadt
és megnyúlt arcú angol, barnul a szőke nyámc, és mindez azért,
mert ez a fejlett nyugat megenné a szarát is ötszáz euróért.
Ilyen
elgondolásból szánalmas a nyugat.
És
mit nyer niggéria, ha elmennek a jobb emberei? Mit nyer a svéd, ha
megtelik niggerekkel?
Elgondoltam,
néztem és számoltam, hogy a fiam osztályában legalább nyolcan
jönnek mennek autóval. Az iskolának meg van busza. Egy nagyon jó
kis busz viszi a környék falvaiba a magyar gyerekeket. Miért nem
teszünk össze mi szülők, és mondjuk azt, hogy azt a napi nyolc
út üzemanyagát odaadjuk az iskolának, ezért reggel és délben
tegyen egy kört és szedje össze a mi gyermekeinket is? Támogatnánk
az iskolát is, a környezetet is, és több időnk marad másra. De
hát nincs az a fórum ahol ezeket a dolgokat egyáltalán fel
lehetne tenni. Ha lenne is, senki nem fogadná el. Ennél egyszerűbb
dolgokat sem lehetett feltálalni.
Jó
volt azért ez a párizsi űrutazás, mert ezt át gondolhattam.
Fontos nekem az, hogy a megrendelő legyen megelégedve, ha olcsóbban
is dolgozok, azt végképp nem akarom, hogy görbén nézzen rám az
angol, a francia, hogy rontom a piacát. Nekem se tetszene, ha egy
kínai vagy pakisztán itt elkezdené osztani az ajtóit olcsóbban
afrikai fából. Elég a lengyel papír ajtó. Elég rosszat csinált
az is.
Most
nem azt mondom, hogy vegyünk székely magyar vagy magyar székely
aranyárban mért szilvalekvárt csak azért mert magyar, de vannak
szerényebb, itthoni termékek, amik néha jobbak és olcsóbbak.
Például,
most, hogy újra dolgozom, fel fogom keresni a mokányt, aki maga
vágja a rönköt otthon, és tőle fogok deszkát vásárolni, nem a
szászsebesi multi cégnek a hulladékait fogom a raktárakból
vásárolni. Mert minden exportra nem jó anyagot tolják a környék
raktáraiba, és minden megvett hulladék deszkával tulajdonképpen
támogatom a külföldre lopott deszkát.
Merem
remélni, hogy nem kell majd nekünk is hetven embereket szétlőni,
hogy valaki tegyen egy megfelelő felkiáltó jelet.
Nincs
rá esély, de elkerülendő a szélsőséges megoldás, nekünk, kis
közösségekben kellene megtalálnunk a hangot. Például abban is,
hogy ha valamelyikünk munkanélküli, lakástalan, akkor próbáljunk
segíteni a magunk módján és lehetőségeinkhez mérten.
Persze,
a nagy világpolgárságot ellenezve jönnek ezek, akik aztán
mindenhová rovásírást faragnak, mintha az valami szent nemzeti
védelem lenne, holott csak a képmutatást, a félrebeszélést
támogatják, mint a keresztény egyházak, kiknek túlzott hatalma
miatt jutottunk ide a világ hülyéi mind egyformák lebilincselt
fogjaiként. Ezek ugyanazok, mint a franciáknál az ötszáz euróért
a szarukat is megevők, csak magyar kiadásban.
Bele
lengettem magam egy kicsit ebbe a párizsi dologba, de örvendek,
hogy nem lett belőle semmi. Nem szeretem az erőltetett dolgokat.
Megalázva itthon is lehet dolgozni, nem kell exportra menjek érte.
Annyira nem voltam lemaradva az olvasásban, csupán néhányat kellett pótolnom, bár az utóbbi időben én is keveset blogoztam.
VálaszTörlésMintha lélekben keményedtél volna, vagy nagyon eleged lett sok mindenből:ezt érzem ki az írásaidból. Persze mind így vagyunk ezzel, sok minden van, amiben nyoma sincs az ésszerűségnek.
Sajnos minden a pénzről szól, a pénzről, amiből nekünk nem sok jut, még akkor sem, ha reggeltől, reggelig dolgoznánk.
csak egyet lehet mondani, aki dolgozik annak nincs ideje penzt keresni...
VálaszTörlésAzt hittem csak nekem van elegem ebbol a nagyvilagi nepek keveredesebol.
Attilám, a külföldi alkudni szeret. Oda jóval nagyobb árat kell mondanod, hogy alkudhasson.
VálaszTörlés