Csirkizmus

Igen.  Beszéltem ezzel, azzal, azt mondták jó lenne egy csirkefarmot létrehozni, sőt, még lóvéval is beszállnának. Sokan azt mondták, lehetne, de mégsem lehet. Mert hogy annyi a követelmény.
Egy biztos. Nekem rövidesen ki kell ásni a csatabárdot, mert ha nem, megesznek a hitelezőim. Jézus ide, Jézus oda, a pénz az pénz, a pap sem prédikál ingyen. Ezt mondták.
Amíg azt a csatabárdot kiásom, addig erőt gyűjtök és lelkesítem magam a nagy harcra. Eldöntöttem, hogy minden nap, nem többet, egy fél órát keresgélek az interneten a csirketartás végett. És az arra érdemes cikkeket ide belinkelem, esetleg röviden hozzászólok. Legyen ez a csirke naplóféle olyan, mint amikor az indián harcra készülve kifesti magát, hogy önbizalma legyen és bátorsága. Minden adattal és linkkel úgy veszem, hogy festek magamra egy egy vonalat vagy ijesztő harci ábrát.
A lényeg. Van nekem ez a hatalmas csarnokom, fel tudok szabadítani erre a célra a földszinten ötszáz, illetve az emeleten még ötszáz négyzetmétert. Hogy? Miként? Mivel? Miből? Kivel? És ilyenekhez hasonló kérdésekre keresem a választ. Mert tőkém nincs. Volt egy olyan gondolatom, hogy van nekem ez a lapszabász gépem, talán egy négyezer juróért eladhatnám, van nekem egy áramgenerátorom, az talán egy háromszázat megér. Meg ez az, egy százast még kihozok. De jó, jó, azon gondolkodtam, hogy egyelőre nem ez a lényeg, hanem az, hogy jól, jól, jól megrágjam a dolgokat.
Miért csirkefarm? Miért tojás? Miért nem asztalosság? Azért, mert az asztalosságot nem tudom tovább fejleszteni, nincs szakember, ha van sokat kérnek. Viszont az árak nagyon leestek. Ez meghótt. Rengeteg a helyem. Mi legyen az a tevékenység, ami fejleszthető és amit szakképzetlen negróccikkal is elvégeztethetek? És menjen is. Legalább kaja legyen. Jó, azért egy dolgot lefüleltem, amikor a csirkefarm tulajához mentem valamiért veszekedni és le se szart, elkezdett telefonon beszélni valakivel, illetve kiabálni valakivel, és akkor hallottam, hogy hatalmas krízis van örökké a tojásból, hogy venni kéne még farmokat és így tovább. És tudom, mert engem is felhívott, hogy eladom e a csarnokomat? Persze szarért húgyért, nekem meg összesen benne van már nyolcvan miás euróban és ha a kamatokat is számoljuk, lesz abból egy százhúszas is ezerben. Úgyhogy egy kibaszott nagy hatalmas harcot kell nekem megvívni.
Na de mit mondjak? Mondom azt, mint Colombo mondta: kezdjük a kis dolgokkal, igyunk meg egy kávét. Na én azt teszem. És itt az első érdemleges találat a gúgelből (persze akinek ötletei vannak, most az egyszer alkalma van nagyvonalúnak lenni):


"A falusiak udvarán lévő tyúkok valóban nem tojnak ilyen nagy hidegben, viszont a farmokon ez nem befolyásolja őket, hiszen a benti hőmérsékletet alakítani tudjuk, amikor kint hidegebb van, jobban fűtünk a csarnokban. Mi inkább a nagyáruházakhoz alakítjuk az árakat. Különben minden évben így van ez, október után valamelyest emelkedik a tojás ára, aztán február–márciusban újra. Nyáron pedig nagyon olcsó – fejtette ki.
A farm képviselője szerint a vásárlók szempontjából érthető, hogy túlzásnak tartják a megugrott tojásárakat, viszont a gazdáknak még így sem hozza vissza a bevételt azt, amit befektetnek. – Hogy megteremtsék az unió által előírt feltételeket a farmokon, a gazdák óriási befektetéseket kellett eszközöljenek, kölcsönökhöz folyamodtak. Emellett meg kell vásárolni az élelmet a tyúkoknak, a tápot, a szükséges felszereléseket, a fertőtlenítőszereket és mindazt, ami a tyúktartáshoz és tojás forgalmazásához szükséges a szigorú uniós normák értelmében – ecsetelte a nehézségeket a mezőgerebenesi farm képviselője."
"Január elsejétől ugyanis egyetlen uniós tagállam sem forgalmazhat hármas számmal jelölt tojásokat, ami azt jelzi, hogy a tojókat kis, azaz nem megfelelő ketrecekben nevelték.
A háromszéki főállatorvos szerint megyénkben a sepsiszentgyörgyi Abo farm tartozott ebbe a kategóriába, ahol szűk helyre bezárva tartották a tojókat, ez a farm azonban már tavaly bezárt. (Sláger Rádió)"
"Nem tudja feldolgozni a sepsiszentgyörgyi szennyvíztisztító állomás a Nutricod és Avicola baromfinevelde szennyvizét, ezért az ülepítőállomás lezárta a két tyúkfarmról befolyó csatornákat."
"A TYÚK NEM GYÁR. Arról már több napja cikkeznek, hogy mi is az oka a tojásár drasztikus emelkedésének. S azt is több ízben leírták: az unió úgy szabályozta a tyúktartás feltételeit, hogy a tojók kényelmesebb ketrecben, kevésbé stresszes körülmények között éljenek és tojjanak. Hála a drága uniónak, most már teljesen nyugodt és elégedett tyúkok tojását fogyaszthatja az áremelkedések miatt nem kis mértékben stresszelt lakosság. Különben a tojáshiányról és áremelke­désről az új mezőgazdasági miniszternek emlékezetes nyilatko­zata látott napvilágot: a tyúk nem gyár, melyet be lehet zárni, a tyúk olyan állat, mely egyfolytában tojást tojik. (Ziare.com)"

Igen. Letelt bőven a félóra, sőt még elbambultam éppen a jelen csürketelep meglévő tyúkfarm honlapjain, kapcsolódó cikkein.
Érdekes, hogy itt vagyok már harmadik éve a családommal és nem mondhatom, egy pár nap kivételével, hogy ki tudja milyen bűzt kell nekünk itt elviselni, amint látom probléma sok olyan helyen, ahol csirkefarm közelében laknak emberek. Egyrészt lehet azért, mert itt a Maros folyó és a huzatja elviszi, ki tudja. Általában nyugatról fúj a szél, nagyon de nagyon ritkán keletről, délről, olyankor szokott érződni valami szag, de sosem tudtuk eldönteni, hogy a szomszédom disznóinak a szagát érezzük e vagy a csirkékét? Egyet mondhatok, voltam egy barátomnál falun, úgymond kikapcsolni egy kis jó friss levegőn, hát én aki azért hozzászoktam ehhez az úgymond csürkeszaghoz, majd lefordultam a székről a szomszédok csürke, malac meg tehén állatok árasztotta szagától és helikopter méretű legyeitől.
A mai nap tanulsága az, hogy probléma a szar, a tyúkok szarja, talán innen kell legelőször megközelíteni a problémát, hogy mi legyen a szarral, annak függvényében, hogy mennyi tyúkot akarok? Mivel sokat, ezer négyzetméteren akár ötezer tyúkot is el lehet képzelni, és nem számoltam az uniós hat hét csirke per négyzetméter, hanem csak ötöt. Tehát a szar.
A másik az értékesítés problémája. A harmadik felmerülő kérdés, hogy mi van, ha elmegyek ehhez a csajhoz, a csirkefarm menedzseréhez és azt mondom, hogy üzleteljünk? Lesütnék sok problémát egyből: konkurencia, irigység, tőke, értékesítés. Viszont lehet, hogy a zsé sokkal kevesebb lesz. Vagy nem? Mert mi van, ha valamitől befosok és kinyuvadnak az összes csürkék? Vagy rám szárad húszezer tojás? Persze, akkor megint „gyarmat” leszünk, nem? Hát komplikált az biztos. De hát ha elindulok a bartosista szabadságból kiindulva felfelé, a függőség elkerülhetetlen útján, talán megválaszthatom a kevésbé rosszat. És amint a március tizenöt sem hozta el azt a nagy magyar szeretetet és bőséget, és ahogy a felkent nép autonómiája sem fogja meghozni a magyarság nagy szabadságát, jólétét s ezekhez hasonlóit, pláne nem nekem szórvány patkánynak, marad a túlélés és azzal az ellenséggel való lepaktálással, amely nem vág le csak egy kezet vagy csak egy lábat, a másikhoz képest, aki levágná mondjuk az összest. Mert olyan szövetséges, akiről az Úr beszél, olyan csak a hegyen van, az olajfák alatt.
A mai nap, egy halovány zöld kis csíkocskát festettem a fülem tövébe, hogy egyelőre ne látszódjon annyira ki.

2 megjegyzés:

  1. szia Attila, én csak "kicsiben" csirkézek, de itt mozgok a mezőgazdaságban, látva több csirketelepet is.
    persze érteni nem értek hozzá ekkora méretben,
    de általánosságban talán tudok válaszolni , ha kérdésed van.

    ezen a fórumon szintén kicsiben csirkézők vannak többségben, de ők is szívesen válaszolnak bármire:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9199275

    VálaszTörlés
  2. Köszi a linket, bele is olvastam, majd felhasználom.

    VálaszTörlés